Zöld istennő öntet európai módra

Spárga, zöldborsó és friss fűszernövények együtt egy szupergyors és egészséges tészta receptben! Zöld istennő öntet újragondolva.

Amerikában, ahol minden egyes bevándorló hozott magával egy darabot a saját kultúrájából és konyhájából, nehéz kideríteni, hogy egy-egy receptet hol készítettek először, és milyen gyökerekkel rendelkezik. Kevés kivétel azért van. Ilyen például Martini, vagy éppen a Cézársaláta. Igaz ugyan hogy ez utóbbit Tijuana-ban készítette először egy olasz bevándorló, de mégiscsak egy július 4-i váratlan vendégroham inspirálta, és a sikersztorija is amerikai, így ők szeretik sajátjukként emlegetni.

Ebbe a kategóriába tartozik a zöld istennő öntet is, amelyet San Francisco első igazán elegáns szállodájának, az 1875-ben nyílt Palace Hotelnak a séfje alkotott meg még a húszas években. Tulajdonképpen mókás, hogy a szálloda konyhája akkoriban - a világválság előtti utolsó években - a nem ritkán 10 fogásos vacsorákról, pezsgőben úszó Nagy Gatsby-szerű bulikról volt híres, az egyetlen alkotás pedig, ami a mai napig ismert maradt, az egy egyszerű majonézes, Green Godess, vagyis zöld istennő névre keresztelt salátaöntet.

A kevés tejfölből és majonézből, szardellából és friss fűszernövényekből kevert öntet irtó népszerű volt egészen a nyolcvanas évekig, de mára kicsit megfakult a régi hírneve.Tulajdonképpen egy jópofa recept lenne, ha nem lenne benne irdatlan sok majonéz és tejföl - sosem értettem, hogy az átlag házias amerikai íz miért kíván meg legalább egy tubus ipari majonézt. Aki tudja a választ, az vendégem egy házi sütire. Valószínűleg pont ez az oka, hogy kiment a divatból - túl nehéz és zsíros lett egy egészségmániás kaliforniainak.

Lényeg a lényeg, egyik nap a tucatnyi, különböző színű és formájú saláta közt válogatva szemmagasságba került a polcon magát kínálgató őretrósága, a flakonos zöld istennő.

Zöld istennő tészta recept

Komolyan mondom megsajnáltam. Hiszen főúri konyhán született, sokáig titkos receptként őrizték, most meg nagyüzemben gyártják, ahol a fele tejföl-fele majonéz alapban úszkál esetleg néhány szál árva petrezselyem. Meg azért nem vettem, de úgy gondoltam, a mai ebédemet neki dedikálom. Tésztára vágytam, és mivel főtt tésztán salátaöntetet utoljára kábé 10 éves koromban "szolgáltam fel" (szegény anyámék) kicsit átvariáltam az eredeti koncepciót. A fűszernövények maradtak, sőt még egy fél csokor koriandert is hozzátettem - a koriander semmit nem ronthat el, tudtátok? A tejfölt görög joghurtra cseréltem, a majonéz egyetlen használható funkcióját, a krémessé tételt pedig átruháztam egy jól érett, de elég satnya méretű avokádóra. A továbbiakban éppen hogy csak roppanósra pároltam a szívemnek kedves két tavaszi zöldet, a spárgát és a borsót, és hogy tényleg megfelelően zöld legyen a végeredmény, még egy kis rukkolával is felturbóztam. Ja, hogy így már semmi köze az eredeti recepthez? Dehogynem. A végeredmény szerintem isteni lett.

Zöld istennő tészta recept

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Meg csak veltlenul sincs az atlagos hazias izben egy tubus majonez . Mint ahogy Kaliforniaban sem mindenki egeszsegmaniakus , sott rengetegen nem azok az egesz orszagban. Ha ez a receptet beirom a keresobe siman elojon joghurtal es avokadoval , mint ahogy te "feltalaltad"... Csak azt nem ertem hogy azok akik mindig olyan Amerika ellenesen irkalnak miert laknak itt? Az a baj hogy ezeket az emberek el is olvassak es el is hiszik.

Dacota

Kedves flava, El?ször is, nem vagyok Amerika-ellenes, és azért élek itt, mert az élet átmenetileg így hozta. Másodszor is, ez egy blog, ahol a saját véleményemet és történeteimet írom le, néha szarkasztikusan, néha kicsit nyersen - de ez szerintem egyiket sem súrolta. Én azt gondolom, hogy összevetve az ázsiai vagy európai konyhával, az amerikai indokolatlanul sok fölösleges, extra kalóriát használ, ennek egyik megnyilvánulási formája a rengeteg majonéz, amit szószokban, öntetekben, tésztákon tálalnak, olyan esetben is, mikor sem a textúra, sem az íz nem feltétlenül kívánná meg. Írhattam volna cukrot is, amit még az átlag baconben is van, de itt épp a majonézr?l volt szó. Egyetlen szóval sem állítottam, hogy az amerikaiak összességében egészségmániásak (s?t), Kaliforniában viszont az összes többi államhoz képest, amiben jártam (Európáról nem beszélve) sokkal több ember mell?zi a húst, vagy a glutént, vagy a tejterméket, anélkül, hogy erre különösebb egészségügyi oka lenne. Ami a harmadik kritikát illeti, örülök, hogy a receptre még rá is kerestél! Teljesen biztos vagyok benne, hogy van hasonló recept, lehet, hogy még ugyanilyen is. Én speciel az itt olyan népszer? avokádóból készült csokimousse receptb?l vettem az ötletet, hogy avokádóval tegyem krémessé, majonéz és tejföl helyett pedig nagyon régóta joghurtot használok, ha a recept engedi. Ha valahonnan receptet emelek át, azt minden esetben feltüntetem, ha csak két f?szert cserélek ki, még akkor is. A receptek etimológiáját megosztani viszont kicsit nevetségesnek érzem. Köszönöm az észrevételt, további szép napot, Üdv, Nóra

Címlapról ajánljuk

Én elmentem a vásárba – ezért járok piacra bolt helyett

A bevásárlás 21. századi fogalmában a legfontosabb aspektus talán a sebesség: mindannyian szeretnénk gyorsan letudni az élelmiszerek beszerzését, minél kevesebb macerával. Ez leginkább a diszkontokban és a szupermarketekben megoldható, ahol seperc alatt lefuthatjuk a szükséges köröket. Miért van az, hogy én (és sokan mások) mégis a hosszabb és körülményesebb utat választjuk, és piacra járunk vásárolni? Rögtön elmesélem.

Lakos Benedek

További cikkek