Ezért ne használj soha több élesztőt, mint amennyit a recept ír

Vannak olyan alapanyagok, amelyeknél abszolút igaz a több=jobb szemlélet, azonban az élesztő nem tartozik ezek közé. Lássuk, milyen bajok adódhatnak abból, ha alaposabban megszórjuk a kelt tésztánkat élesztőgombákkal.

Újra és újra bebizonyosodik, hogy a sütésben fő a türelem – különösen igaz ez a különböző kelt tésztás finomságokra, amelyeknek kellő időt igényelnek ahhoz, hogy elérjék a tökéletesen foszlós és puha állagot. Sokakban azonban felmerülhet a folyamat felgyorsításának gondolata, amit általában túl sok élesztő használatával akarnak elérni. És persze, a meggyúrt gombóc tényleg szélsebesen megduplázza-triplázza majd méretét, azonban emellett más folyamatok is beindulnak a tésztán belül.

Nézzük, milyen mellékhatások jelentkezhetnek a túl sok élesztő használatakor!

Nyers, kelt csigák sütőformában
Ezért ne használj soha több élesztőt, mint amennyit a recept ír

Kellemetlen mellékíz

Nyilván, semmiből nem adhatunk többet a tésztánkhoz anélkül, hogy a felesleget ne lehetne kiérezni. Sokan úgy gondolhatják, az élesztőnek nincs is különösebb íze: leginkább azért lehet ez a vélekedés, mert megfelelő mennyiségben bevetve tényleg nem ad át semmilyen aromát.

Azonban, ha rendesen megküldjük a tésztát plusz élesztőgombákkal, a kisült süteménynek savanykásabb, furcsa íze lesz majd, szinte mintha alkoholos, erjedt lenne.

Gyenge gluténszerkezet

Bármilyen kelt tésztát készítünk, azok belső szerkezetét a lisztben lévő glutén adja. Amikor a liszt nedvességgel érintkezik, a glutén aktiválódik benne, a belőle kialakult szerkezetet pedig dagasztással erősíthetjük meg.

Ebben a gluténhálóban ragadnak majd meg az élesztő által generált légbuborékok és végső soron ez adja a kalácsok, kenyerek és sütemények foszlós állagát. Azonban az extra élesztő jóval több buborékot generál, amelyek egy idő után szétfeszítik a kidolgozott gluténszerkezetet, alaposan meggyengítik azt: mindez pedig a kisült tészta állagát érinti negatívan.

Nehezen formázható tészta

Persze a sütés előtt is adódhatnak problémáink a túl sok élesztő használata miatt: az átlagosnál jobban felfújt tésztát formázni is nehéz lesz. Ez nemcsak az olyan esztétikusabb folyamatoknál okoz majd bosszúságot, mint a kalácsfonás, hanem akár egy egyszerű vekni megformázását is ellehetetleníti.

A túlkelt tészta könnyebben szakad, nem tartja olyan jól a neki adott alakot, formát, illetve formázás közben is folyamatosan növekszik tovább, ami igencsak megnehezíti a vele való munkát.

Összeesett sütemények

Csalóka dolog a túlkelesztés: a sütőbe helyezett süteményeken szinte azonnal nagymértékű növekedést vehetünk majd észre, ami első látásra akár előnyként is értelmezhető lenne. Azonban hamar kiderül majd, hogy a növekedés csak tovább folytatódik: a tészta jóval nagyobbra nő, mint kéne neki.

Ez pedig ahhoz vezet majd, hogy a hűlés során a kelt csiga, batyu vagy bukta összeesik – hiszen a meggyengült gluténszerkezet elereszt, nem képes megfogni és megtartani a sütemények kialakult, légies állagát.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


További hasznos konyhai tippekért less ide:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

Ezért sárgulhatnak a bukszusaid télen

Télen sok kertbarát meglepődve tapasztalja, hogy a korábban egészséges, zöld bukszusok hirtelen sárgulni kezdenek. A jelenség gyakori, és többnyire ártalmatlan, de fontos érteni, milyen környezeti hatások állhatnak mögötte, hogy tavasszal ismét egészségesek legyenek a növényeid.

Nosalty

További cikkek

Top Receptek

Lusta asszony somlói galuskája

Nem szükséges hozzá három külön piskóta, rétegezni és éjszakákat pihentetni sem kell: ez a hamis somlói pikk-pakk elkészül, de ugyanúgy hozza azt az élvezeti élményt, mint a ...