A Sydney-i Egyetem munkatársai új tanulmányban vizsgálták az intézmény professzorainak 18 éves feltevését az elhízás járványszerű globális terjedéséről. A fehérjeáttétel-hipotézisnek nevezett elmélet szerint az evolúció következtében az emberi táplálkozást a fehérjebevitel irányítja. Ebből következik, hogy hajlamosak vagyunk addig enni, amíg a megfelelő mennyiségű fehérjemennyiséget be nem juttattuk.
Az embernek, mint sok más fajnak, erősebb étvágya van a fehérjékre, mint a fő energiaforrásokra, a zsírra és cukrokra. Ennek következtében, ha az étrendünket zsírokkal és szénhidrátokkal hígítjuk fel, több energiát fogyasztunk, hogy a fehérjeéhséget csökkentsük
– mondta David Raubenheimer professzor.
A szakértők szerint az elhízás egyik legfőbb okozója a feldolgozott élelmiszerek és a gyorsételek, melyekben ebben a gondolatmenetben azért lehetnek károsak, mert nagyon kevés fehérjét tartalmaznak, így ha ilyen fogásokat fogyasztunk, hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.
Miért kellenek a fehérjék?
A fehérjék a szénhidrátok és a zsírok mellett a harmadik makrotápanyag-csoport, szervezetünk egyensúlyához feltétlenül szükségünk van rájuk.
Szerepet játszanak az izmok felépítésében, az enzimek és a hormonháztartás működésében, sejtjeink felépítésében, transzportfolyamatokban, szervezetünk védekezőfunkcióiban stb.
Hogyan juthatunk hozzájuk?
Két fő csoportot különböztethetünk meg ebből a szempontból: az állati- illetve a növényi eredetű alapanyagokból származó fehérjéket. Az előbbieket teljes értékű fehérjéknek tekintjük, mivel minden, az emberi szervezet által elő nem állítható ún. esszenciális aminosavat tartalmaznak, míg az utóbbiakról ez nem mondható el. Erre akkor kell kiemelt figyelmet fordítanunk, ha vegán étrenden élünk, azaz semmiféle állati eredetű alapanyagot – húst, tejet, tejterméket, tojást – sem fogyasztunk.
Elsődleges állati eredetű fehérjeforrásaink a húsok, halak, tejtermékek és a tojás, elsődleges növényi eredetű fehérjeforrásaink pedig a gabonák és a hüvelyesek. Ideális esetben napi fehérjebevitelünk fele-fele származik az egyes csoportokból.
Az elemzés több olyan adatot is talált, ami alátámasztja a fehérjeáttétel-hipotézist. Az egyik ilyen, hogy az átlagos reggeli jellemzően kevés fehérjét tartalmaz, azonban megfigyelhető volt, hogy minél fehérjedúsabb étkezéssel indította a napját valaki, később kevesebb magas energiatartalmú cukros, zsíros, sós ételt fogyasztott a nap folyamán.
Még több egészség:
