A járvány óta jóval többen figyelnek a higiéniára: egy friss felmérés szerint az emberek több mint fele fontosabbnak tartja a tisztaságot, mint korábban. Ennek ellenére a legtöbb háztartásban még mindig ugyanazokat a régi takarítási módszereket használják, amelyek nem feltétlenül hatékonyak.
A szakértők szerint sokan összekeverik a szemre tiszta és a valóban higiénikus otthon fogalmát.
Attól, hogy felmosás után a padló csillog, és jó illat van, még könnyen maradhatnak rajta baktériumok és más kórokozók.
A koszos felmosóvíz egy tipikus probléma
A szakértők szerint a hagyományos vödrös felmosás egyik legnagyobb hibája, hogy már az első öblítés után szennyezett vízzel dolgozunk tovább.
---> ilyenkor a felmosó nem eltávolítja a koszt, hanem gyakorlatilag szétkeni azt a lakásban.
- Különösen problémásak a rücskös padlófelületek, ahol a szennyezett víz könnyen megül a mélyedésekben.
- A hagyományos pamutfelmosók ráadásul nem képesek hatékonyan megkötni a mikrobákat, ezért maga a felmosófej is baktériumforrássá válhat.
A legnagyobb hiba:
Hiába takarítasz gyakran, nem biztos, hogy tiszta lesz a lakás
Egy átlagos család havonta akár 15–20 alkalommal is felmossa a padlót, főleg kisgyerek vagy háziállat mellett. Ez azonban önmagában még nem garantálja a higiénikus környezetet.
A levegőben szálló por, a folyamatos járkálás és a légmozgás miatt a kórokozók könnyen visszakerülnek a lakás levegőjébe és a felületekre.
Emiatt egy látszólag tiszta otthonban is hosszabb ideig fennmaradhat a fertőzésveszély.
