A leggyakoribb növényi táplálékallergén a szója. A szójaallergia ritkán jár egyedül, rendszerint társul még valamelyik táplálékallergiához (például: tej-, tojás-, földimogyoró-), igencsak megnehezítve ezzel a diétázó életét.
A szójaallergia tünetei változatosak: gyakoriak a bőrtünetek: ekcéma, kiütések, de okozhat orrfolyást, hasfájást, hányást, hasmenést is. Életveszélyes anafilaxiás sokkot ritkán okoz.
Ha szójatartalmú ételeket nem is fogyasztunk gyakran, a szója számtalan élelmiszer összetevője. Előfordul felvágottakban, kenyerekben, édességekben, előrecsomagolt félkész vagy kész ételekben. Kifejezetten gyakori összetevője a szénhidrátszegény liszteknek, kenyereknek és a táplálékkiegészítőknek.
A szóját, mint allergént az új jogszabályok szerint kötelező feltüntetni a csomagolt termékek címkéin, illetve a nem csomagolt termékek esetén az üzletben kötelesek tájékoztatást adni róla.
Olvastad már?
A tejfehérje-allergia étrendi alapjai
Mit ne együnk és mit keressünk a címkén az összetevők között, ha allergiásak vagyunk a szójára?
- Szójababot (natúr, pörkölt),
- texturált szójafehérje termékeket (pl. szójakockát),
- szójatejet,
- szójalisztet,
- szójajoghurtot (yofu),
- szójatúrót (tofu),
- szójalapú ételízesítőket (pl. szójaszósz),
- szójakoncentrátumot,
- szójafehérje izolátumot.
A szójaolaj nem tartalmaz szójafehérjét, így fogyasztható.
A kérdéses szójalecitin (E 322)
Az adalékanyagok között E322 álnéven is találkozhatunk a szójalecitinnel. Ezt az adalékanyagot az élelmiszeripar édesipari termékekben, instant porokban használ annak érdekében, hogy az ezekben található, amúgy természetes módon egymással nem elegyedő anyagok (pl. víz és zsiradék) elkeveredjenek.
A legtöbb szójaallergiás jól tolerálja, kevesebben vannak, akiknek tünetet okoz. Ez azért lehetséges, mert a szójalecitin kevés szójafehérjét tartalmaz és csak kis mennyiségben fordul elő az élelmiszerekben.
Keresztreakció
Szójaallergia esetén előfordulhat, hogy keresztreakció lép fel. Ez azt jelenti, hogy a hasonló fehérjeszerkezetű „rokon növények” ugyanolyan allergiás reakciót válthatnak ki. Szójaallergiánál ilyenek a hüvelyes növények: bab, borsó, lencse, földimogyoró, ezekkel az alapanyagokkal legyünk óvatosak, ne fogyasszuk őket nagy mennyiségben. Amennyiben nem alakult ki a keresztreakció, mértékletesen, a változatos táplálkozás alapelveinek megfelelően beépíthetjük őket az étrendünkbe.
Jó hírek
Egyik jó hírünk, hogy a csecsemőkori, gyermekkori szójaallergia elnőhető. A másik pozitívum, hogy a szójaallergia étrendje miatt nem szenved semmiben sem hiányt a szervezet, így a kerülendő alapanyagok, adalékanyagok listáján kívül másra nem kell külön figyelnünk, semmiféle tápanyagpótlásról nem szükséges gondoskodnunk.
