A vegán és teljes értékű növényi alapú étkezéssel kapcsolatban gyakran hozzák fel ellenvetésként, hogy miként tud az ember elegendő fehérjéhez jutni. Pedig a valóságban azt sem veszélyezteti a fehérjehiány, aki nem eszik húst és más állati eredetű élelmiszereket: rengeteg egészséges és tápláló növényi fehérjeforrás létezik. Kvízünkben ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
Mennyi fehérjére van szükségünk egyáltalán?
Általánosan 0,8 gramm/testsúlykilogramm az ajánlott napi fehérjebevitel mennyisége.
Az optimális működéshez ez 1,1-1,4 gramm fehérje lehet kilogrammonként, az erő- és állóképességi sportolók esetében pedig 1,2-1,7 gramm kilogrammonként.
Ha pedig izomnövekedés a cél, és szigorúbb az edzés, akkor ez a szám magasabb is lehet, de ez inkább profi sportolókra vonatkozik. Itt is, mint a táplálkozás terén legtöbbször, az egyéni igények és szükségletek szerint kell beállítani a mennyiséget.
Jóból is megárt a sok
Bár manapság bevett marketingfogás lett a különböző élelmiszereket magas fehérjetartalmúként hirdetni, ezzel növelve az eladásokat (bár a legtöbbször ezek az ételek nem is tartalmaznak kiemelkedően sok fehérjét 'sima' társaikhoz képest), és mindenki a fehérjebevitel megszállottja, akár még árthatunk is magunknak a túlzásba vitt fehérjefogyasztással.
Például könnyen székrekedést okozhat, ha túlságosan arra fókuszálunk, hogy mennyi fehérjét fogyasztunk, és elhanyagoljuk az olyan tápanyagokat, mint a rost.
Egy másik dolog, aminek érdemes tudatában lenni, ha hangsúlyt fektetünk a fehérjebevitelre, hogy a fehérjeturmixok és -porok is okozhatnak emésztőrendszeri problémákat.
Emellett további mellékhatásokkal is számolni kell magasabb fehérjebevitel esetén
- Fáradtság és agyi köd. A fehérje nem egy jó energiaforrás. Ha rendkívül fehérjedús diétát tartunk, energiaként ez cukorrá alakítható, de hosszú időbe telik a megemésztése. Tehát nem fogjuk ugyanazt az energiát kapni egy magas fehérjetartalmú diétából, mint egy mérsékelt fehérje plusz mérsékelt szénhidráttartalmú étrendből. Ebből adódóan előfordulhat fáradtság és agyi köd.
- Súlygyarapodás. Tévhit, hogy a szénhidrátoktól hízunk el, a fehérjét pedig a kalóriákra való tekintet nélkül lehet fogyasztani. A szénhidrátok és a fehérje is négy kalóriát tartalmaz grammonként, vagyis az adagok mérete kulcsfontosságú. A magas fehérjetartalmú diéta mellett is föl lehet szedni plusz kilókat, ha az összes elfogyasztott kalória meghaladja a napi teljes energiafelhasználást.
- Rossz lehelet. A megemelkedett fehérjefogyasztás általában a csökkent szénhidrátfogyasztással jár együtt (persze nem feltétlenül). Ha sokáig alacsony a szénhidrátbevitel, a szervezet a zsírtartalékokhoz nyúl energiáért, ami fogyás szempontjából előnyös lehet, de a ketózis kialakulása miatt a lehelet kellemetlenné válhat. Ez a termelődő ketonok számlájára írható.
