A kutatók közel 15 000 nőt követtek nyomon 45 éven keresztül. Azoknál, akik átlagosan hét gyermeket szültek, illetve azoknál is, akik egyáltalán nem vállaltak gyermeket, kedvezőtlenebb hosszú távú egészségi mintázat rajzolódott ki, mint a két–három gyermeket nevelő anyák esetében.
Nem a kor számít, hanem amit a sejtek mutatnak
A vizsgálat egyik különlegessége, hogy a kutatók nemcsak az életkort nézték, hanem a biológiai öregedést is mérték. Több mint ezer nő vérmintáját elemezve azt találták, hogy azoknál az anyáknál, akik életük során hét alkalommal szültek, a sejtek biológiai állapota idősebbnek tűnt a tényleges életkoruknál. Ezek a DNS-ben kimutatható változások arra utalnak, hogy a szervezetük gyorsabb ütemben öregedett, mint azoké a nőké, akik kevesebb gyermeket vállaltak. Az eredmény megerősít egy régóta vitatott evolúciós elméletet, amely arra keres választ, miért öregszünk egyáltalán.
Az evolúció árnyéka: a test nem végtelen erőforrás
A kutatás egy régi evolúciós elméletet is új megvilágításba helyezett. Az úgynevezett „eldobható szoma” elmélet szerint az élőlényeknek alapvető kompromisszumot kell kötniük a szaporodás és saját testük fenntartása között. Egyszerűbben fogalmazva: a gyermekvállalás biológiai költséggel jár. A Helsinki Egyetem kutatói azt szerették volna megvizsgálni, hogy ez a biológiai egyensúlyozás megfigyelhető-e a modern embernél is, nem csupán laboratóriumi állatoknál vagy elméleti evolúciós modellekben.
Hogyan követték nyomon a nőket?
A kutatás a Finn Ikervizsgálati Kohorszon (Finnish Twin Cohort) alapult, amely az 1958 előtt született ikreket követi nyomon. A kutatók az 1975-ben kitöltött kérdőívekből indultak ki, és 14 836 nő teljes reprodukciós előéletét állították össze: ki, mikor és hányszor szült. Ezt követően a nőket 2020-ig követték nyomon, rögzítve a túlélést és a halálozási adatokat.
A biológiai öregedés vizsgálatához 1054 résztvevő vérmintáját elemezték, amelyeket 1994 és 2020 között vettek le. A kutatók a DNS-metiláció mértékét vizsgálták – ezek olyan kémiai jelölések, amelyek az idő múlásával halmozódnak fel a géneken, és molekuláris óraként működnek, a tényleges életkortól függetlenül.
A biológiai életkor becsléséhez a PCGrimAge nevű algoritmust használták, amely képes korábban jelezni az egészségügyi kockázatokat, mint az életkor önmagában.
Hét eltérő reprodukciós minta
A kutatók nem egyszerűen megszámolták a gyermekeket, hanem statisztikai modellezéssel hat különböző szülési mintázatot azonosítottak a gyermeket vállaló nők körében, valamint egy hetedik csoportot a gyermektelenek számára.
Az első csoportba azok a nők tartoztak, akik 24 éves koruk előtt szültek két gyermeket. A második–ötödik csoportba azok, akik két–három gyermeket vállaltak, egyre későbbi életkorban, a húszas éveik közepétől egészen a harmincas éveikig. A hatodik csoportot azok alkották, akik átlagosan közel hét gyermeket szültek, elosztva teljes termékeny időszakuk során. A hetedik csoportba a gyermektelen nők kerültek.
Eredmények:
Mit mutattak a sejtszintű adatok?
A DNS-metilációs adatok ugyanezt a mintázatot tükrözték. A sokgyermekes nők biológiai életkora több mint egy évvel gyorsabban haladt előre, mint a később szülő nőké. A fiatalon szülőknél is megjelent a gyorsabb öregedés jele, azonban ez a hatás nagyrészt eltűnt, amikor az életmódbeli tényezőket – dohányzás, alkoholfogyasztás, testtömeg – figyelembe vették.
A sokszor szülő nők esetében a hatás ezek után is fennmaradt, ami arra utal, hogy maga a gyermekvállalás is hozzájárulhat a gyorsabb biológiai öregedéshez.
Az eredmények akkor is megmaradtak, amikor a kutatók statisztikai módszert váltottak, például csak egy ikert vontak be páronként, vagy közvetlenül a szülések számát elemezték a szülési mintázatok helyett.
Nyitott kérdések
A gyermektelen nők magasabb kockázatának okát a vizsgálat nem tudta feltárni. Elképzelhető, hogy eleve fennálló egészségügyi problémák csökkentették a gyermekvállalás esélyét, de szerepet játszhatnak hormonális hatások, eltérő egészségügyi ellátás vagy társas támogatási különbségek is.
A sok szüléshez kapcsolódó gyorsabb öregedés hátterében felhalmozódó fiziológiai terhelés állhat. A terhesség, a szoptatás és az ismétlődő hormonális változások komoly fizikai igénybevételt jelentenek. Hét szülés éveken át fennálló fokozott anyagcserét és terhelést jelent. Korábbi kutatások összefüggést találtak a terhesség és az immunrendszer, illetve az anyagcsere változásai között, de ezek hosszú távú jelentősége még nem teljesen ismert.
A korai anyaság szintén emelte a kockázatot, de ezt nagyrészt társadalmi tényezők magyarázták, mint az alacsonyabb iskolázottság, kevesebb gazdasági lehetőség és a tartós stressz.
Mit jelent mindez?
A kutatás nem állít ok-okozati összefüggést, és hangsúlyozza, hogy az eredmények időhöz és helyhez kötöttek. Más országokban és más társadalmi környezetben eltérő mintázatok is megjelenhetnek.
A tanulság összetett: a szaporodás és a hosszú élettartam kapcsolatban áll egymással, de hogy ez kinél hogyan alakul, azt genetikai adottságok, életmód és társadalmi környezet együtt formálja.
