A közösségi médiában mostanában kezdett el terjedni a hír, miszerint a különböző digitális eszközökből áradó kék fény – legyen az mobiltelefon, tablet vagy laptop – károsíthatják a bőrünk minőségét. De van ennek valóságalapja? És ha igen, van, ami segíthet kivédeni ezt?
Mi is az a kék fény?
Rengeteget hallunk róla, mégsem tudjuk, mi is ez valójában. Nos, a kék fény a látható fény spektrumának része, a napfény a legerősebb forrása. Ennek a spektruma a legrövidebb, ugyanakkor ennek a legnagyobb az energiája is, így könnyedén átjut például a szemeken – ezáltal képes károsítani a látószervet. A nap mellett az elektronikai eszközeink is kibocsátják, bár sokkal – akár ezerszer – alacsonyabb szinten. És mivel ezekkel az eszközökkel rengeteg időt töltünk el nap mint nap, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen hatást gyakorol ez a bőrünkre, ha már a látásunkat köztudottan roncsolja.
Hogyan befolyásolja a bőrünket?
Ezt a területet egyelőre még nagy erőkkel kutatják, de már született néhány érdekes megállapítás a témában.
Az egyik, hogy a kék fény növelheti a pigmentációt, mivel serkenti a melanin termelését. A melanin a bőr természetes pigmentje, ami a bőr színét adja. A túl sok kék fény tehát potenciálisan súlyosbíthatja a hiperpigmentációt – azaz a melanin túltermelését, ami sötét foltokat okoz a bőrön –, különösen sötétebb bőrű emberek esetében.
Néhány kutatás szerint a kék fény károsíthatja a bőrben található kollagént, azt a fehérjét, amely elengedhetetlen a bőr rugalmasságának fenntartásához. Ezáltal pedig gyorsíthatja a ráncok kialakulásának ütemét. Egy laboratóriumi tanulmány szerint ez akkor fordulhat elő, ha az eszközt egy centiméter távolságra tartjuk a bőrtől – ilyen módon akár egy óra eszközhasználat is elég ahhoz, hogy károkat okozzunk. De ha ennél távolabb tartjuk az arcunktól, akkor jelentősen csökkenthetjük ezt a kockázatot.
A kék fény megzavarhatja az alvást is, ami – mint már említettük – hatással van a bőr állapotára. De mégis hogyan? Először is, azt tudjuk, hogy a kék fény képes csökkenteni a melatonintermelést. Ez a hormon az, ami jelzi a testünknek, hogy mikor van itt az alvás ideje, illetve segít szabályozni az alvás-ébrenlét ciklust. Ha a kék fény lefekvés előtt éri a szervezetünket, azzal megzavarhatjuk ezt a természetes folyamatot, így nehezebben alszunk majd el és az alvás minősége is rosszabb lesz. Ha tehát táskás szemekkel és fénytelen bőrrel ébredünk, akkor bátran hibáztathatjuk a kék fényt. Másodszor pedig a kék fényt árasztó képernyőkön látható tartalmak általában stimuláló hatásúak, így tovább rontják az alvásminőséget.
A hosszú távú alvási problémák súlyosbíthatják a meglévő bőrproblémákat, például az aknét, az ekcémát és a rosaceát. Az alváshiány növelheti a kortizolszintet, annak a stresszhormonnak a szintjét, ami lebontja a kollagént, illetve a fehérjéket, tehát azokat a tápanyagokat, amelyek a bőr feszességéért felelősek. Az alváshiány gyengítheti a bőr természetes védőrétegét is, így az fogékonyabb lesz a káros környezeti hatásokra.
Védhet ez ellen a bőrápolás?
A szépségipar természetesen már fellépett, és kihasználta a kék fény miatti aggodalmakat, így számos védő terméket kínál, így léteznek például permetek, szérumok és ajakfények is.
Gyakorlati szempontból nézve viszont csak azoknak kell aggódniuk a készülékek kék fénye miatt, akiknél fennáll a melasma néven ismert súlyosabb hiperpigmentáció. Ez az állapot ugyanis megköveteli, hogy a bőrt minden látható fénytől védjük, minden időben. Ettől függetlenül persze lehetünk óvatosak, hiszen a védekezés nem árt. Válasszunk olyan termékeket, amelyek minden fényt blokkolnak, ezek általában az ásványi alapú – titán-dioxidot és vas-oxidokat tartalmazó – fényvédők.
Emellett pedig a legjobb taktika, amit alkalmazhatunk, az a készülékhasználat csökkentése. Igen, tudjuk, hogy ez nem feltétlenül egyszerű, de számos egészségügyi kockázat miatt – nem csak a bőrünk miatt – célszerű így tennünk.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
