2020.11.30.

Új kutatás: egészségesebb lett a fehér liszt az utóbbi kétszáz évben

admin

Egy brit kutatás megvizsgálta a fehér lisztek tápértékének alakulását az utóbbi kétszáz évben, és meglepő felfedezésekre jutott.

A fajkereszteződéseknek köszönhetően a mai fehér lisztek egészségesebbek, mint a 200 évvel ezelőttiek - állítja egy brit kutatás. 39 különböző búzafajtát vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy mennyire táplálóak, és milyen hatással vannak az egészségünkre. A kutatás eredményei szerint a mai búzafajták, különösen azok, amelyeket az 1980-as évek óta használunk, jóval egészségesebbek mind élelmi rost, mind más tápértékeik alapján, mint a 200 évvel ezelőtti változatok.

Régen rosszabb volt

Bár szeretünk azon sóhajtozni, hogy régen minden jobb volt, ez a búzára konkrétan nem biztos, hogy vonatkozik. A hertfordshire-i kutatócsoport összesen 39-féle, az utóbbi 230 évben élt búzafajtát tesztelt, és éppen arra jutottak, hogy a velünk élő mítosszal ellentétben a lisztek minősége nem romlott, hanem javult az utóbbi időben.

Ezt láttad már?

5 kedvenc karanténételünk egészségesebb és kevésbé hizlaló kivitelben

A kutatás vezetője azt mondta, a mítoszban sosem volt semmi igazság, és annak ellenére, hogy a búzafajták száma csökkent, a minőségük nem romlott. Arra jutottak, hogy Nagy-Britanniában annak ellenére javult a fehér lisztek minősége, hogy a búzaföldek egyre nagyobbra növekedtek a vizsgált 200 éves időszakban. Erre eddig valószínűleg azért nem jött rá senki, mert nem vizsgálták a fehér liszteket, csupán a teljes kiőrlésűeket nézték.

Több rost és cukor, kevesebb káros anyag

Különösen a búzaliszt élelmirost-tartalmában láttak fejlődést, de nagyobb lett a lisztekben a betain koncentrációja is, ami fontos a szív- és érrendszeri betegségek elleni védekezés szempontjából, az aszparagintartalom viszont csökkent bennük, ami pedig a kenyér sülése közben keletkező rákkeltő anyag, az akrilamid vegyület létrejöttének lehetőségének csökkenését jelenti. A búzában található cukrok mennyisége is növekedett az idők során.

Miután a búzát lisztté őrölték, azután sem csökkent a az élelmirost-tartalma, sőt, a kétszáz év alatt megháromszorozódott. Hogy mindez miért történt, azzal kapcsolatban nem tudtak biztosat mondani a kutatók, de feltételezik, hogy a környezeti körülmények is befolyásolhatták a folyamatot.