Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

A külföldiek elkapkodják a magyar diót

Magyarország világviszonylatban is az egyik legjobb diótermelő ország. A magas minőséget pedig évtizedek óta tartani tudjuk. 

Februárban befejeződött a dió kézben oltása, amellyel a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) felkészült a 2017-es értékesítésre. 

A nagy diótermelő országokban világszerte alkalmazott, 50 éve meghonosított technológiával a nemzeti kincsek megóvására létrejött szervezet eleget tehet a megnövekedett piaci igényeknek. A külföldiek ugyanis hamar felvásárolják a rendelkezésre álló diókészletet, a telepíteni szándékozók pedig az oltványokat.

50 éves Magyarországon a dió kézben oltása, amelyet dr. Szentiványi Péter professzor, a magyar dió atyja honosított meg hazánkban, ezzel is megalapozva a jelenlegi kiemelkedő pozíciónkat a piacon. Magyarország ugyanis világviszonylatban is az egyik legjobb diótermelő ország. A magas minőséget pedig évtizedek óta tartani tudjuk.

A zárt helyiségben, asztalnál is kényelmesen végezhető eljárással a téli holtszezonban előkészíthető a legjobb minőségű oltvány, amely 3 hét alatt összeforr, majd megfelelő hőmérsékleten tárolva, a tavaszi fagyok elmúltával szabadföldre ültethető. Az angolnyelves párosítás néven is elterjedt műveletet az intézet szakemberei végzik, akik napi 8 órában 400 alanyt oltanak be fejenként.

Hazánkban évente mintegy 150 ezer dióoltványt állítanak elő, ám ez a mennyiség is kevésnek bizonyul, hiszen a kiváló minőségű magyar étkezési dió igencsak keresett a külföldiek körében, híre még a neves francia és kaliforniai diót is felülmúlja.

„Akkora az igény a magyar dió oltványokra, hogy egyelőre nem tudjuk, lesz-e belőle elég. Kelet-Európa egyik legnagyobb dióoltvány-előállítójaként igyekszünk gondoskodni a megfelelő készletről, ezért szakembereink februárban már be is fejezték a dió kézben oltását. Célunk, hogy nemzeti kincsünket legjobb tudásunk szerint óvjuk és termesszük. Az ország hírnevét öregbíti a magas minőséget képviselő magyar dióoltvány, amelyre számos európai ország igényt tart, de természetesen mi mindig igyekszünk a magyar gazdákat előnyben részesíteni.” – magyarázta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

A kézben oltás magyar honosításának ötvenedik évfordulóján dr. Szentiványi Péter professzor elmondta, hiszi, hogy ezzel a módszerrel alapozta meg a hazai legjobb minőségű diókat. A világhírű szakember a népi megfigyelésekre építve végzett évtizedekig diónemesítést, amelynek során a parasztemberek által legértékesebbnek tartott diófákat hasonlította össze.

„A magyar parasztemberek már több száz éve szelektálják a diót úgy, hogy a legjobb diófáról magot vetnek, elültetik a fákat másfél-két méterre egymástól, aztán 10-15 év múlva a rosszul termőket kivágják.  Nekem csak kérdeznem kellett őket, hogy egy-egy faluban melyik ez a legtöbbet érő fa.  Hittem nekik, miért ne hittem volna? És utána én ezeket a fajtákat kereszteztem. Így született a Milotai 10-es vagy az Alsószentiványi 117-es, ezek ma a legkeresettebb fajták.” – mondta el dr. Szentiványi Péter, diónemesítő és termesztő.

A rómaiak által királyi diónak keresztelt héjas gyümölcs rászolgál az elnevezésre. A szilaj,  kemény fa királyi módon uralkodik a területén, akkora árnyékot vet, hogy semmi nem él meg alatta. Ezért nem érdemes más növényekhez túl közel ültetni. A dió régi termékenységi jelkép is. A népi mondás szerint, ha bőséges a diótermés, gazdag lesz a gyermekáldás.

Szólj hozzá!

Hozzászólások (1)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Gartigarti
Gartigarti Sun, 2016-02-28 19:49

Tisztelt Cikkíró!
Tény, hogy a rómaiak latinul beszéltek, de a királyi dió nem tőlük származik: nux Gallica-nak, gall diónak nevezték a termést.
A Juglans regia L. (azaz királyi dió) elnevezés Carl von Linné svéd természettudósnak köszönhető, az ő vezetéknevét jelenti az L. betű. Ő alkotta meg az ún. kettős nevezéktant, és 1753-ban megjelent munkájában 7300 növényfaj elnevezését tette közzé. Valszeg sok esetben felhasználta az ókori rómaiak szókincsét, de az ún. "latin név" egyértelműen hozzá kötődik. Az alapművében a legtöbb európai növény és szinte minden kultúrnövény szerepel, tehát a nosaltyn a továbbiakban valszeg ismertetésre kerülő zöldség, gyümölcs, fűszer stb. latin nevére ugyanez igaz: nem a rómaiak műve, hanem Linné vagy későbbi botanikus alkotta.
Még több: https://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9