Krémest minden cukrászdában lehet kapni, mégis, nagyon ritka a telitalálat. Ha ti is túl vagytok már pár csalódáson, készítsétek el velünk házilag, és eszetekbe sem jut többé a bolti verzió.
A krémes a „homályból jött" sütik kategóriájába tartozik. A Rákóczi-túróssal vagy a Dobos-tortával ellentétben, nem tudjuk kihez kötni, még az sem biztos, hogy olasz vagy francia földön látta meg a napvilágot. Mert persze mindkét nagy cukrásznemzet magáénak akarja. Az olaszok szerint övék a dicsőség: Medici Mária házassága révén Franciaországba került olasz cukrász találmánya volt az a leveles tészta, amelyet a franciák mille feuille, vagyis ezer levél néven emlegetnek. A franciák azt állítják, hogy a sokrétegű, vajas készítmény tejszínes krémmel való megtöltése az ő érdemük, így őket illeti a dicsőség. Valószínűleg senki nem fog már igazságot tenni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy maguk a lapok valószínűleg az arab konyhából vándoroltak be az olaszba. Annak ellenére pedig, hogy már a késő középkorban ismert tésztáról beszélünk, a mille feuille csak a 19. század elején terjedt el Európa országaiban. Nálunk még később: a 19. század végén azonban berobbant a köztudatba, mint a boldog békeidők egyik emblematikus süteménye. Karrierje kicsit hanyatlóban van, hiszen sok helyen csak silány utánzatokhoz lehet hozzájutni – mentsük meg a jóhírét, és készítsük el otthon, házi vajas-leveles tésztából, főzött vaníliakrémmel!
Somlói galuska: egy legenda nyomában >>
Készítsd el velünk a házi krémest! >>
{ GALÉRIA = title:H%C3%A1zi%20kr%C3%A9mes%20leveles%20t%C3%A9szt%C3%A1b%C3%B3l, 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14 }
