Szólások-mondások a konyhából

Az ételekkel kapcsolatos szólásokban-mondásokban is megmutatkozik, milyen szerencsések vagyunk, hogy ennyire gyönyörű és színes a magyar nyelv.

Kisfiam azt a feladatot kapta az iskolában nép- és honismeret órán, hogy gyűjtsön ételekkel kapcsolatos magyar mondásokat, és azokat magyarázza is meg. A dolgot egyből magaménak éreztem, és rögtön gyors keresésbe kezdtem. Az érdekelt a leginkább, vajon honnan származnak ezek a mondások, és főként mit jelentenek. Lássunk egy kis ízelítőt a sokszínű magyar nyelv gyöngyszemeiből!

Diós-paradicsomos-köményes-kendermagos kenyér recept

A régi világban, főleg a kétkezi munkások számára nagyon fontos volt a kenyér. Nem is kell olyan messzire menni. Emlékszem Nagyapámra, aki vidéken született, és csak tanuló éveiben költözött Budapestre. Ő mindenhez evett kenyeret, legyen az leves, főzelék vagy sült, az asztalon kis kosárban ott kellett lennie a friss kenyérszeleteknek. Imádtam nézni, ahogy a hatalmas veknit mellkasához szorítva kanyarította a vastag szeleteket. Íme pár mondásunk a kenyérről:

“A lényeg, hogy legyen kenyér az asztalon”, vagyis “legyen mit a tejbe aprítani”.

“Kenyértörésre vitte a dolgot” – tehát válaszút elé állította vagy összeveszett vele.

“Lekenyerez” – valakit lefizet vagy valamilyen cselekedettel, segítséggel a maga oldalára állít, ügyének megnyer.

“Kölcsön kenyér visszajár” – ha valakinek borsot törünk az orra alá, attól mi is tüsszögni fogunk.

Tejes pite erdei gyümölcsös öntettel recept

Általánosan az ételről, az étkezésről

“Ami az egyiknek étel, a másiknak méreg” – lásd a tej- (laktóz) vagy liszt (glutén) érzékenyeket.

“Egy falat sem megy le a torkán” – tehát annyira szomorú vagy izgatott, hogy még enni sem tud.

“Evés közben jön meg az étvágy” – minél jobban benne vagyunk egy dologban, annál jobban megérezzük az ízét, kedvet kapunk hozzá.

“Nem eszik olyan forrón a kását” – nem kell elkapkodni semmit.

“Aki nem dolgozik, ne is egyék” – ezt nem is kell magyarázni…

“Azt sem tudja, eszik-e vagy isszák” – semmi köze nincs a dologhoz.

Főzőcske, de okosan

“Edd meg, amit főztél!” – ha már elkövettél valamilyen hibát, akkor vállald érte a felelősséget.

“Szegény ember vízzel főz.” – abból dolgozunk, amink van.

Tócsi 2. (Tejfölös) recept

Életbölcsességek a konyhából

“Az élet nem fenékig tejfel.” – ezt mindenki tapasztalhatja.

“Olcsó húsnak híg a leve.” - rossz alapanyagokkal csak silány étel készíthető, és ez igaz nem csak az ételekre, hanem bármi másra. Például, ha gyenge posztóból varrjuk a ruhát, gyorsan kiszakad, elfeslik.

“Nem esik messze az alma a fájától. “ – mit lehet tenni, hasonlítunk a felmenőinkhez.

Bécsi almás pite recept

Étel-hasonlatok

Mosolyog, mint a vadalma.

Vigyorog, mint a tejbetök.

Kicsi a bors, de erős!

Kemény dió.

Lerágott csont.

Falra hányt borsó.

Sült kolbász recept

…és ami lemaradt, mint a borravaló

Nem erőszak a disznótor.

Kolbászból van a kerítés.

Több nap, mint kolbász.

Nem babra megy a játék.

Bort iszik és vizet prédikál.

Töltött káposzta gazdagon Grétitől recept

Kaja-szleng

Van aki olyan mákos, annyit tud rizsázni, hogy rögtön levajaz vagy kisajtol egy találkozót. Aztán elmegy rá, de úgy be van sózva miközben kolbászol a városban, hogy elperecel és ettől felpaprikázódik, mintha borsot törtek volna az orra alá. Erre a sok-sok okosságra azt mondják a gyerekek: “Nem ér a nevem, káposzta a fejem!”

+ egy jó tanács: Reggelizz, ahogy a király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz koldus módjára.

Jövő héten gyorsan és biztonságosan melegíthető ételtippeket adok azoknak az anyukáknak, akiknek sajnos néha otthon kell hagyniuk nagyobbacska gyermekeiket a most kezdődő nyári szünetben. Addig is gyűjtsük a szebbnél szebb, ételekkel kapcsolatos magyar szólásokat, mondásokat!

Gréti

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

További cikkek