Ezért komposztálj és szelektáld a hulladékod...mindenképpen!

Komposztálás? Szelektív hulladékgyűjtés? Két kifejezés, amelyet egyre többször, több helyről és egyre többféle ismerősünktől hallunk, hiszen mára szinte divat lett fenntartható módon élni. Végre egy trend, amiből csak előnyünk származhat! Nekünk is, unokáinknak is és a bolygónak is.

Mára a lakosság nagy része tudatosította magában (és aki kicsit is elhivatott, hirdeti is), mennyire fontos a környezetvédelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása és az ártalomcsökkentés. A klímaváltozás problematikájára egyéni szinten is reagálhatunk többek közt az otthoni szelektív hulladékgyűjtéssel és komposztálással, a globális változás érdekében.

Hogy miért ennyire fontosak? Elmondjuk!

Szelektív kukák Magyarországon

Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés mikéntje országonként változik – ma Magyarországon leginkább a papírt (kék kuka) és a műanyagot + a fémet (sárga kuka) gyűjthetjük külön az otthonunkban, illetve léteznek még szelektív gyűjtőpontok, ahol a színes és fehér üvegeinktől szabadulhatunk meg az újrahasznosítás reményében. A sima zöld színű kukákba a kommunális háztartási hulladék kerül.

A szelektíven gyűjtött hulladékok hulladékhasznosításra (recycling) kerülnek, vagyis az adott hulladék újra nyersanyag lesz, és akár teljesen meg is változhat annak eredeti funkciója (így lehet a PET-palackból edzőcipő).

A leggyakrabban gyűjtött és újrahasznosított hulladékok: az üveg, a műanyagok, a papír és a fém, melyek újrahasznosítása is különféle módokon történhet.

Az újrahasznosítás egyik nagy előnye, hogy nincs szükség eredeti nyersanyagokra, bár természetesen a hulladék feldolgozása is jár némi szennyezéssel.

A kék kukába kerül:

Szennyeződés- és zsírmentes újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapírok, csomagolópapírok, kartondobozok, kiöblített italos kartondobozok (tejes-, gyümölcsleves dobozok).

Az otthon keletkező hulladékot manapság simán gyűjthetjük szelektíven

A dobozokat lapítva kell az edénybe helyezni, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal minél több papírhulladék férjen a tartályba.

A sárga kukába kerül:

Üdítős és ásványvizes PET-palackok, kiöblített háztartási flakonok és lecsavart kupakjaik (pl. samponos, habfürdős), háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák), kimosott tejes-, joghurtospoharak, háztartási fémhulladékok (pl. evőeszközök), fémdobozok (italos- és konzervdobozok).

A fém- és műanyaghulladékok elkülönítése utólag, válogatóműben történik. A műanyag flakonokat lapítva kell a kukába helyezni, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak el.

Az emberiség műanyagfüggősége mostanra olyan mértéket öltött, hogy a leszokás nem fog egyik pillanatról a másikra menni.

A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás fontos szerepet tölt be abban, hogy csökkentsük a bolygó kizsákmányolását.

Komposztálás

A komposztálás az a folyamat, amikor a szerves, lebomló hulladékot külön gyűjtjük egy arra kijelölt komposztálóban – kertben, de akár kislakásban is elvégezhető! A komposztból pedig tápanyagban gazdag humusz keletkezik.

A komposztból tápanyagban gazdag humusz keletkezik

Előnyök:

  • pénzt spórolhatunk, mert akár harmadára tudjuk csökkenteni vele a kommunális szemetünket
  • csökkenteni tudjuk a klímaváltozás negatív hatásait, mert a humuszban gazdag talaj jobban elnyeli a szén-dioxidot
  • csökkenteni tudjuk a légszennyezést, mert így nem kell avart égetni
  • termékenyebbé tehetjük a talajt, ami jót tesz a kerti növényeknek
  • és nem utolsó sorban példát mutathatunk a jövő generációjának a környezettudatosabb életvitelre

És mégis mi kerülhet a komposztra?

A konyhában keletkező növényi hulladékok, zöldségek, gyümölcsök héja, tojáshéj, elszáradt beltéri növények kaspóból kiszedve, elhervadt vágott virágok, kerti gallyak, ágak, lombok, gaz, kezeletlen papír és fa (kis mennyiségben), haj, köröm és fahamu. A kávézaccot és a teafüvet is érdemes komposztálni, vagy akár kipróbálhatjuk Wossala Rozina séf kedvenc trükkjét is, aki azt mondja, hogy ezeket közvetlenül a növények földjébe keveri, amelyek szemmel láthatóan imádják ezt.

Komposztálni menő!

Mi nem kerülhet rá?

Csontok, kenyér, macskaalom, cigarettacsikkek, háztartási fólia, szén elégetéséből származó hamu, rágcsálnivalók csomagolása, tejtermékek, eldobható pelenkák, kutyaürülék és –eledel, üdítős dobozok, étel-, hús- és halmaradékok, olívaolaj, műanyag zsákok és szatyrok, szennyezett szövetek, nejlonzacskók és egyéb műanyagok.

Ne legyünk restek, gyűjtsünk minden otthon keletkező szemetet külön, ahogy kell, és ha tehetjük, vágjunk bele a komposztálásba!

Nem véletlen, hogy a zöldhulladék égetésére már nem sokáig lesz lehetőségünk, hiszen az így keletkezett füst rengeteg káros anyagot tartalmaz. (Elvileg már 2021. január 1-jétől törvény tiltja ezt a tevékenységet, ám a járványveszély miatt még egyelőre az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, hogy engedélyezik-e.) Az ártalomcsökkentés legjobb módja ebben az esetben a komposztálás, azaz a szerves hulladékok elhelyezése egy erre a célra kialakított gyűjtőhelyen. Ha valódi változásban gondolkodsz, a füstmentesség kérdését is tűzd napirendre, melyet akár a dohányzás elhagyásával is elősegíthetsz.

Forrásunk volt.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Szlovákiának sikerült az, amiről mi még csak álmodunk

Szlovákia óriási sikert ért el, északi szomszédunk ugyanis csaknem fél év alatt visszahozta a betétdíjas rendszert a boltokba, június végétől pedig már nem is találkozhatunk olyan üdítős flakonokkal és dobozokkal, amelyek ne lennének visszaválthatóak.