A National Geographic cikke szerint egyre több tanulmány támasztja alá, hogy a mai teljes értékű élelmiszerek többsége nem tartalmaz annyi vitamint és tápanyagot, mint 70 évvel ezelőtt. Kristie Ebi, a seattle-i klíma- és egészségügyi szakértő rámutat, hogy a vitaminszint csökkenése gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagyszüleink ételei sokkal táplálóbbak voltak.
Sok ma termesztett gyümölcs, zöldség és gabona kevesebb fehérjét, kalciumot, foszfort, vasat, riboflavint és C-vitamint tartalmaz, mint amelyeket évtizedekkel ezelőtt termesztettek.
Hagyd abba a zöldséglevek fogyasztását – eláruljuk, miért
Jó ötletnek tűnhet minden reggelt egy zöldséglével kezdeni, de sokkal kifizetődőbb, ha inkább megeszed, mint ha megiszod a zöldségeket.
Stuth-Nagy NikiMéltatlanul hanyagolt zöldségek, amik színt hoznak az életedbe
Kóstoltad már a sárga retket? Mit szólnál egy kis lila burgonyachipshez?
Jenei GrétaÍgy hat az egészségedre a növényi étrend - 7 érv,...
A növényi étrendnek számos pozitív hatása van az egészségünkre, lássuk, miért érdemes napi szinten fogyasztani belőlük! (x)
HirdetésA gabonák tápanyagtartalma is jelentősen csökkent
A Scientific Reports folyóirat 2020-as számában megjelent tanulmány szerint a búza fehérjetartalma 23 százalékkal csökkent 1955-ről 2016-ra. A mangán-, vas-, cink-, magnézium- és ásványianyag-tartalma úgyszint.
A tápanyagtartalom riasztó csökkenése nem csak a vegetáriánus étrendet érinti.
Az állatok ma már kevésbé tápláló füvet és gabonát esznek, ez jelentősen befolyásolja a hús és más állati eredetű termékek tápanyagtartalmát.
A Foods folyóirat 2024-es számában megjelent tudományos cikk a tápanyag-kimerülést aggasztónak és a jövő nemzedékek egészsége szempontjából a legnagyobb kihívásnak minősítette.
A tápanyagtartalom csökkenése azt eredményezi, hogy szervezetünknek kevesebb fegyvere van a krónikus betegségek elleni védekezéshez
– mondja David R. Montgomery, a Seattle-i Washington Egyetem professzora.
Mi okozza a tápanyag kimerülését?
Ehhez számos tényező hozzájárult:
- A modern gazdálkodás, amelynek célja a termés maximalizálása: a gazdálkodók a termés mennyiségéért kapnak kártérítést, nem a tápértékéért. A nagyobb és gyorsabban növő növényeknek nincs idejük a tápanyagok hatékony felszívódására vagy előállítására, ami úgynevezett tápanyaghíguláshoz vezet.
- Ismételt monokultúra által okozott talajkimerülés: ez gyengíti a növények együttműködését a hasznos gombákkal, amelyek javítják a tápanyag- és vízfelvételt.
- A széndioxid-szint emelkedése növeli a szénhidrátok mennyiségét a növényekben, de csökkenti a nyomelemek felszívódását.
Az austini Texasi Egyetem kutatói az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által 1950 és 1999 között összegyűjtött tápanyagadatokat elemezték, és 43 különböző kerti növényben – a spárgától és a babtól az eperig és a görögdinnyéig – összesen 13 tápanyag szintjében találtak jelentős változásokat. A nyers gyümölcsök és zöldségek fehérje-, kalcium- és foszfortartalma, vas- és a riboflavin- (más néven B2)-szintje, de C-vitamin-szintje is alacsonyabb, mint évtizedekkel ezelőtt.
A zöldségek és gyümölcsök fehérjetartalma átlagosan 6 százalékkal, míg a riboflavin szintje közel 38 százalékkal csökkent.
- A kalcium csökkenése különösen nagy mértékű volt a brokkoliban és a kelkáposztában.
- Emellett a spárga, a kelkáposzta és a fehérrépa C-vitamin-tartalma is jelentősen csökkent az évtizedek során.
Olvass még többet a zöldségekről: