70 éve jobb volt: Ezért voltak klasszisokkal táplálóbbak a zöldségek nagyszüleink idejében

Kutatások támasztják alá, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben lévő tápanyagok mennyisége csökkent az elmúlt 70 évben. Mi áll ennek a hátterében?

A National Geographic cikke szerint egyre több tanulmány támasztja alá, hogy a mai teljes értékű élelmiszerek többsége nem tartalmaz annyi vitamint és tápanyagot, mint 70 évvel ezelőtt. Kristie Ebi, a seattle-i klíma- és egészségügyi szakértő rámutat, hogy a vitaminszint csökkenése gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagyszüleink ételei sokkal táplálóbbak voltak.

Sok ma termesztett gyümölcs, zöldség és gabona kevesebb fehérjét, kalciumot, foszfort, vasat, riboflavint és C-vitamint tartalmaz, mint amelyeket évtizedekkel ezelőtt termesztettek.

A gabonák tápanyagtartalma is jelentősen csökkent

A Scientific Reports folyóirat 2020-as számában megjelent tanulmány szerint a búza fehérjetartalma 23 százalékkal csökkent 1955-ről 2016-ra. A mangán-, vas-, cink-, magnézium- és ásványianyag-tartalma úgyszint.

A tápanyagtartalom riasztó csökkenése nem csak a vegetáriánus étrendet érinti.

Az állatok ma már kevésbé tápláló füvet és gabonát esznek, ez jelentősen befolyásolja a hús és más állati eredetű termékek tápanyagtartalmát.

A Foods folyóirat 2024-es számában megjelent tudományos cikk a tápanyag-kimerülést aggasztónak és a jövő nemzedékek egészsége szempontjából a legnagyobb kihívásnak minősítette.

A tápanyagtartalom csökkenése azt eredményezi, hogy szervezetünknek kevesebb fegyvere van a krónikus betegségek elleni védekezéshez

– mondja David R. Montgomery, a Seattle-i Washington Egyetem professzora.

Mi okozza a tápanyag kimerülését?

Ehhez számos tényező hozzájárult:

  • A modern gazdálkodás, amelynek célja a termés maximalizálása: a gazdálkodók a termés mennyiségéért kapnak kártérítést, nem a tápértékéért. A nagyobb és gyorsabban növő növényeknek nincs idejük a tápanyagok hatékony felszívódására vagy előállítására, ami úgynevezett tápanyaghíguláshoz vezet.
  • Ismételt monokultúra által okozott talajkimerülés: ez gyengíti a növények együttműködését a hasznos gombákkal, amelyek javítják a tápanyag- és vízfelvételt.
  • A széndioxid-szint emelkedése növeli a szénhidrátok mennyiségét a növényekben, de csökkenti a nyomelemek felszívódását.

Az austini Texasi Egyetem kutatói az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által 1950 és 1999 között összegyűjtött tápanyagadatokat elemezték, és 43 különböző kerti növényben – a spárgától és a babtól az eperig és a görögdinnyéig – összesen 13 tápanyag szintjében találtak jelentős változásokat. A nyers gyümölcsök és zöldségek fehérje-, kalcium- és foszfortartalma, vas- és a riboflavin- (más néven B2)-szintje, de C-vitamin-szintje is alacsonyabb, mint évtizedekkel ezelőtt.

A zöldségek és gyümölcsök fehérjetartalma átlagosan 6 százalékkal, míg a riboflavin szintje közel 38 százalékkal csökkent.

  • A kalcium csökkenése különösen nagy mértékű volt a brokkoliban és a kelkáposztában.
  • Emellett a spárga, a kelkáposzta és a fehérrépa C-vitamin-tartalma is jelentősen csökkent az évtizedek során.

Forrásunk volt.


Olvass még többet a zöldségekről:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek