70 éve jobb volt: Ezért voltak klasszisokkal táplálóbbak a zöldségek nagyszüleink idejében

Kutatások támasztják alá, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben lévő tápanyagok mennyisége csökkent az elmúlt 70 évben. Mi áll ennek a hátterében?

A National Geographic cikke szerint egyre több tanulmány támasztja alá, hogy a mai teljes értékű élelmiszerek többsége nem tartalmaz annyi vitamint és tápanyagot, mint 70 évvel ezelőtt. Kristie Ebi, a seattle-i klíma- és egészségügyi szakértő rámutat, hogy a vitaminszint csökkenése gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagyszüleink ételei sokkal táplálóbbak voltak.

Sok ma termesztett gyümölcs, zöldség és gabona kevesebb fehérjét, kalciumot, foszfort, vasat, riboflavint és C-vitamint tartalmaz, mint amelyeket évtizedekkel ezelőtt termesztettek.

A gabonák tápanyagtartalma is jelentősen csökkent

A Scientific Reports folyóirat 2020-as számában megjelent tanulmány szerint a búza fehérjetartalma 23 százalékkal csökkent 1955-ről 2016-ra. A mangán-, vas-, cink-, magnézium- és ásványianyag-tartalma úgyszint.

A tápanyagtartalom riasztó csökkenése nem csak a vegetáriánus étrendet érinti.

Az állatok ma már kevésbé tápláló füvet és gabonát esznek, ez jelentősen befolyásolja a hús és más állati eredetű termékek tápanyagtartalmát.

A Foods folyóirat 2024-es számában megjelent tudományos cikk a tápanyag-kimerülést aggasztónak és a jövő nemzedékek egészsége szempontjából a legnagyobb kihívásnak minősítette.

A tápanyagtartalom csökkenése azt eredményezi, hogy szervezetünknek kevesebb fegyvere van a krónikus betegségek elleni védekezéshez

– mondja David R. Montgomery, a Seattle-i Washington Egyetem professzora.

Mi okozza a tápanyag kimerülését?

Ehhez számos tényező hozzájárult:

  • A modern gazdálkodás, amelynek célja a termés maximalizálása: a gazdálkodók a termés mennyiségéért kapnak kártérítést, nem a tápértékéért. A nagyobb és gyorsabban növő növényeknek nincs idejük a tápanyagok hatékony felszívódására vagy előállítására, ami úgynevezett tápanyaghíguláshoz vezet.
  • Ismételt monokultúra által okozott talajkimerülés: ez gyengíti a növények együttműködését a hasznos gombákkal, amelyek javítják a tápanyag- és vízfelvételt.
  • A széndioxid-szint emelkedése növeli a szénhidrátok mennyiségét a növényekben, de csökkenti a nyomelemek felszívódását.

Az austini Texasi Egyetem kutatói az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által 1950 és 1999 között összegyűjtött tápanyagadatokat elemezték, és 43 különböző kerti növényben – a spárgától és a babtól az eperig és a görögdinnyéig – összesen 13 tápanyag szintjében találtak jelentős változásokat. A nyers gyümölcsök és zöldségek fehérje-, kalcium- és foszfortartalma, vas- és a riboflavin- (más néven B2)-szintje, de C-vitamin-szintje is alacsonyabb, mint évtizedekkel ezelőtt.

A zöldségek és gyümölcsök fehérjetartalma átlagosan 6 százalékkal, míg a riboflavin szintje közel 38 százalékkal csökkent.

  • A kalcium csökkenése különösen nagy mértékű volt a brokkoliban és a kelkáposztában.
  • Emellett a spárga, a kelkáposzta és a fehérrépa C-vitamin-tartalma is jelentősen csökkent az évtizedek során.

Forrásunk volt.


Olvass még többet a zöldségekről:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Patisszontócsni

A tócsni kifejezetten jó kísérletezős fogás, így nyáron érdemes minél több friss zöldséggel kipróbálni. Mi most patisszonnal teszteltük, és nagyon jól tettük, hiszen szuperül ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.