Bár az E-számokat népszerű tévhitek övezik, egy friss országos kutatás szerint mégis meglepően sok honfitársunk tudja, hogy a jelölésekben mire utal maga az „E" betű. Jóval kevesebben vannak ugyanakkor azok, akik nagy biztonsággal be tudják azonosítani, hogy adott esetben az élelmiszerek címkéjén olvasható vegyületnév valójában egy vitamint vagy természetes édesítőt takar. Az sem közismert, hogy az élelmiszer-adalékok esetében létezik egy olyan napi beviteli limit, amely betartásával ezek hosszú távon is biztonságosan fogyaszthatók.
A magyar fogyasztók többsége, tízből hat felnőtt elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy meglepően sokan vannak tisztában azzal, hogy a népszerű mumusnak számító E-számok körében mit jelent maga az „E" betű. Tízből hatan tudják ugyanis, hogy ez az EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli, miközben a megkérdezettek ötöde véli úgy, hogy az E betű egyszerűen a vegyi anyagokat jelzi az élelmiszerekben. E témában a leginkább tájékozottnak a 18-29 éves, valamint a 40 év feletti korosztály számít, míg a legkevésbé a 30-39 éveseké.
A kutatás eredményei alapján honfitársaink körében azonban az kevésbé ismert, hogy a címkéken amúgy mind ritkábban látható E-számok helyett feltüntetett vegyületnevek milyen hétköznapi anyagokat, adott esetben például vitaminokat takarnak. A legismertebbnek a C-vitamin számít: a megkérdezettek közel fele tudta párosítani az aszkorbinsavat (E-300) annak hétköznapi elnevezésével. Tízből négyen vannak tisztában azzal, hogy a xilit ugyanaz, mint a nyírfacukor (E-967), és hasonló arányban tudják, hogy a nátrium-hidrogén-karbonát (E-500) a szódabikarbóna kémiai neve. A válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 70 százaléka nem tudja azonban, hogy a szteviol glikozid (E-960) a sztívia (magyarul jázminpakóca) nevű természetes édesítő, a tokoferol (E-306) az E-vitamin, a riboflavin (E-101) a B2-vitamin „hivatalos” neve, míg az E-330 a citromsavat, az E-260 pedig az ecetsavat jelöli.
Mint a kutatás eredményeiből kiderült, nem közismert az sem, hogy az egyes adalékanyagok esetében létezik egy olyan, tudományosan megállapított napi limit, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyaszthatók. Ezt, vagyis az egyes élelmiszeradalékokra vonatkozó elfogadható napi beviteli értéket az angol kifejezés után (acceptable daily intake) az ADI betűszóval jelölik. A megkérdezettek negyede a helyes választ jelölte meg a kérdőív kitöltése során, amikor az ADI mibenlétére kérdezett rá a kutatás, kétharmaduk viszont nem ismeri, nem hallott még erről a betűszóról. A leginkább tájékozottnak a 18-29 éves korosztály bizonyult, körükben tízből négyen válaszoltak helyesen.
A vizsgálat arra is választ keresett, hogy a válaszadók vajon mit gondolnak arról, mennyi cukor- és kalóriamentes üdítőt kell meginni ahhoz, hogy az ital édes ízét biztosító egyik édesítőszerből, az aszpartámból elérjük a napi beviteli plafont. A megkérdezettek harmada gondolta úgy – igencsak helytelenül – hogy ehhez mindössze 6 deciliter (kevesebb, mint két aludoboznyi mennyiség) elfogyasztása elegendő, míg további egynegyedük 3 literre tippelt, szintén tévesen. Valójában – és ezt a megkérdezettek mindössze 7 százaléka tudta jól – egy átlagos testsúlyú, fenilalaninra nem érzékeny nő napi 6(!) liter zéró cukortartalmú üdítőt elfogyasztva érné csak el az ajánlott limitet. A legtöbb helyes tipp a 18-29 és a 40-49 éves korosztályból, valamint a férfiak köréből érkezett.
„Felelős vállalatként a Coca-Cola nagy hangsúlyt helyez arra, hogy termékeiben csak alaposan bevizsgált, engedélyezett és biztonságos összetevőket alkalmazzon, illetve a vásárlókat átlátható módon és egyértelműen informálja termékei összetételéről, így fogyasztóink felelős döntést hozhatnak" – mondta Szűcs Judit a Coca-Cola Magyarország kommunikációért vezetője. „Kutatásaink eredményei azt mutatják, hogy a magyarok egyre nagyobb körültekintéssel tanulmányozzák az élelmiszerek címkéit és egyre fontosabb számukra az is, hogy miből állnak a megvásárolni kívánt termékek, valamint azok hogyan illeszthetők be a mindennapi táplálkozásukba. Látjuk azonban a tudásbeli hiányosságokat is: éppen ezért indítottuk el a közelmúltban az okoscimke.hu weboldalt, ahol a fogyasztók valóban hiteles és hasznos információkhoz juthatnak az adalékanyagok, az édesítőszerek és a tápanyagbevitel témakörében."
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezeket olvastad már?
„Ez egy komoly lelki betegség, minden étkezésnél bűntudatod van” -...
Új cikksorozattal jelentkezünk a Nosaltyn, amelyben az anorexiáról tudhattok meg többet, és megismerkedhettek Szandrával, aki ebben a betegségben szenved.
Fenes Gábriel
Turbózd fel az őszi a menüdet! 19+1 egészséges recept a...
Vágj bele az őszbe ezekkel a színes, egészséges ételekkel, amiket a legújabb feltöltéseitekből válogattunk össze.
Nosalty
Ilyen őrült diéta is hódított a '70-es években. Te kipróbálnád?
Ebből a cikkből is kiderül, hogy az érthetetlen, őrült diéták nem csak a XXI. század vívmányai.
Bodon Judit dietetikus
Termékcímke információk: rengeteg apró betű és szám. Vajon boldogulunk velük?
Országos kutatásban vizsgálták, hogyan boldogulunk az élelmiszercímkék adataival. Nem is olyan rossz a helyzet!
Nosaltyvia Coca-Cola
