A vér- vagy székletminták és az élelmiszerek referenciaadatbázisának megfeleltetése megmutathatja, hogy testünk kémiájának mekkora része vezethető vissza arra, amit fogyasztunk. Az úgynevezett nem célzott metabolomikának hála az élelmiszerből származó, korábban azonosítatlan, de a vérünkben és a székletünkben megjelenő molekulák találhatók meg.
A Nature Biotechnology szaklapban megjelent tanulmány mutatta be a módszert, ami egy adott mintában lévő összes anyagcsere-terméket összepárosította a nagy mintaadatbázisokkal, olyanokkal, amelyekben vegyi adatok is rendelkezésre álltak. Ezzel példátlan katalógust hozott létre az élelmiszerek elfogyasztása vagy bélrendszerünkben történő feldolgozása során keletkező molekulajelekről. A szerzők szerint szélesebb körben alkalmazva az új megközelítés drámai módon bővítheti a vegyületek forrásának megértését sokféle emberi, állati és környezeti mintában.
Hogy ez mit jelent kicsit kevésbé szakmaian?
Az új módszerrel olyan molekulákat képesek azonosítani az emberi testben, amelyek az elfogyasztott élelmiszerek és italok miatt termelődnek. Valójában a kutatók most már képesek beazonosítani korábban ismeretlen származású molekulajelzéseket, és meg tudják mondani, hogy melyik termelődhetett feldolgozott élelmiszerek, melyik zöldségek és gyümölcsök hatására például. A segítségükkel viszonylag jó minőségben leírható egy adott ember étrendje.
A kutatók felhívják a figyelmet: annak a képessége, hogy megértsük, az, amit eszünk, hogyan alakul át az anyagcsere termékeivé és melléktermékeivé, közvetlen hatással van az emberi egészségre. Ma már nem egyenként, hanem egyszerre lehet összekapcsolni az étrendben lévő molekulákat az egészségügyi eredményekkel, ami korábban nem volt lehetséges.
A metabolomika egyébként egyre elterjedtebb, a módszer gyakorlatilag az összes metabolit átfogó mérését jelenti egy adott biológiai mintában. A metabolitok olyan anyagok, általában kis molekulák, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy szervezet lebontja az élelmiszert, a gyógyszereket, a vegyi anyagokat vagy a saját szöveteit. Gyakorlatilag az anyagcsere termékei. A kutatás egy kapcsolódó technikát, a metagenomikát is alkalmazta a biológiai minták genetikai anyagának mérésére és a jelenlévő mikrobák jellemzésére.
A szerzők elmondták, hogy az elemzés lehetővé tette számukra a táplálkozási minták (például a vegánok vs. mindenevők) elemzését, és azt is, hogy megfigyeljék bizonyos élelmiszerek fogyasztásának hatásait.
„Ez az előrelépés nagyon fontos, mert az étrend mérésének hagyományos módszereit, például az étkezési naplókat vagy az étkezési gyakorisági kérdőíveket nehéz kitölteni, és nagyon nehéz pontosan ellenőrizni” - mondta Rob Knight, a tanulmány egyik szerzője.
„Az a lehetőség, hogy egy mintából közvetlenül leolvashassuk az adott személy étrendjét, óriási hatással van az olyan populációk kutatására, mint például az Alzheimer-kórban szenvedők, akik nem biztos, hogy képesek emlékezni arra, mit ettek. És a vadon élő állatok védelmét is segítheti. Sok sikert ahhoz, hogy valaki megkérje a gepárdot vagy a gorillát, hogy töltsön ki egy étkezési naplót!”
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
