Nekem ultimét favoritom a cézársaláta, és mindig kíváncsi voltam, honnan is ered valójában. Sokáig komoly tévhitekben éltem vele kapcsolatban, úgyhogy alaposan utánajártam, hogy megmutathassam nektek az eredeti és hamisítatlan receptet: úgy tűnik, durván az 1920-as évek elejére datálódik, és egy igen leleményes, olasz származású, Tijuanába emigráló bisztrótulajdonos, Cesare Cardini alkotta meg egy kellően spicces és éhes tivornyázó társaságnak záróra előtt, szinte csak maradékokból.
Az öntet
Ma az öntet egyik fő alkotóeleme a szardella, amiről azt gondolnánk, nélkülözhetetlen, viszont az eredeti recept még nem tartalmazta: olaj, tojás és Worcester-szósz volt "csak" az alapja.
Mint ahogy említettem Julia Childot, neki volt szerencséje ellátogatni Cesare Cardini éttermébe, Mexikóba, és ott megkóstolni a cézársalátát. Az ő elmondása szerint Cardini hagyományosan egy hatalmas, fából készült edényben kevert össze mindent a vendégek asztalánál, és előttük szervírozta a fogást.
Igazán hatásos és látványos mutatvány volt, az emberek egyszerűen imádták, és Juliát is teljesen elvarázsolta – később ebből az élményből merített ihletet, és állította össze annak a cézársalátának a receptjét, ami a mai napig talán a legautentikusabbnak számít világszerte.
Jégsaláta kizárva
A fogás kizárólag római salátából készült régen (és ma is), annak is a friss, ropogós belső leveleiből, amiket nem vágunk vagy tépkedünk össze, hanem csak úgy egészben dobjuk őket a tálba – ennek akkoriban külön oka és funkciója is volt:
kezdetekben ugyanis nem adtak evőeszközt a salátához – az egészben hagyott levelekre rendezve helyezték rá a kenyérdarabokat, úgy, hogy egyszerűen fel lehetett emelni, és könnyedén elfogyasztani.
Kruton
Ropogós kenyérkockán kívül más egyebet nem is tartalmaz, sem húst, sem más zöldséget, és sajtból is csak parmezánt.
Laktató, és ezzel a karakteres öntettel egy nagyon gazdag ízvilágú étel, egyszerű, mégis szinte méltóságteljes – még annak ellenére is, hogy a kényszer és a kapkodás szülöttje. Mindenesetre én hálás vagyok annak a részeges brigádnak, amelyik betért Cardinihez, és valamiféle ennivalót követelt. A legjobb dolgokat sokszor úgyis csak a véletleneknek köszönhetjük.
Íme a recept:
Hozzávalók:
- 2 közepes fej római saláta belső, ropogós levelei
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 púpozott teáskanál dijoni mustár
- 3 ek olívaolaj a kruton pirításához
- só
- bors
- 0,5 dl napraforgóolaj az öntethez
- 1 L-es tojás
- 1 db kovászos bagett (más kenyérféle is megfelel)
- 4 db szardellafilé
- kb. fél citrom leve
- 1 evőkanál Worcester-szósz
- 60g reszelt parmezán (öntetbe, tálaláshoz)
Elkészítés
A bagettet tépkedjük szét rusztikusan, locsoljuk meg olívaolajjal, sózzuk-borsozzuk, majd toljuk be a 220 fokos sütőbe, és pirítsuk aranybarnára 6-8 perc alatt. Tálalásig tegyük félre.
Állítsuk össze a dresszinget. Egy nagy keverőtál aljára kerül a zúzott fokhagyma, egy teáskanál mustár, 4 szardellafilé, egy L-es tojás sárgája, só, bors, egy evőkanál Worcester-szósz és citromlé. Jó alaposan keverjük el, nyomkodjuk szét a szardellát és a fokhagymát, hogy szinte egynemű legyen az állaga. Ezután csorgassuk hozzá vékony sugárban az olajat, annyit, amennyit felvesz, kb. fél decit. Legyen sűrű és krémes. Keverjük bele a reszelt parmezánt, és meg is van.
A salátát mossuk meg, vágjuk le a torzsáját, majd a leveleket tegyük egészben a dresszingre, és forgassuk vele össze, hogy mindenhol bevonja.
Tálaláskor halmozzunk rá a ropogós krutonból, és szórjuk meg gazdagon parmezánnal!
Az eredeti cézársaláta teljes receptjét itt találod, mentsd el kedvenceid közé, vagy küldd tovább valakinek, aki szívesen elkészítené.
Recept és fotók: Gerzsenyi Flóra
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Még több házias étek itt:
