Advent 2022.12.19.

Emlékeztek az üzemi konyhákra? Ezeket az ételeket ette régen a munkásosztály

Fenes Gábriel

A szocializmus egyik legnagyobb vívmányának számított az üzemi étkeztetés megteremtése. Emlékeztek még, milyen ételek közül lehetett választani?

Bár a Rákosi- és Kádár-korszak már régen volt, de még sokakban élhet élénken az üzemi konyhák emléke. A szocialista időkben nemcsak az óvodáknak és az iskoláknak volt saját menzája, hanem az állami vállalatok és gyárak is biztosították az ebédet a melósaiknak. Hogy milyen volt ezeknek az ételeknek a minősége, és milyen hatással voltak ezek napjaink gasztronómiájára, arról folyamatosan vannak viták. Mindenesetre, az üzemi konyhák elterjedése óriási változást mért az akkori munkásosztályra.

Minden munkás lakjon jól

1960 - A budapesti Láng Gépgyár étterme

Mielőtt megvizsgálnák, miért volt létjogosultsága az üzemi konyháknak az ötvenes évektől, érdemes megvizsgálni, mi történt előtte. A második világháború után gyakorlatilag általános élelmiszerhiány volt az országban, a lakosság táplálkozása hiányos, különösen a városokban és fővárosban. Egy 1945-ben készített felmérés szerint a budapesti diákok egy része éhezett, mindössze kilenctizedük tudod napi háromszor étkezni, akkor is a következő ételeket fogyasztották:

reggeli: rántottleves + tea vagy kávé
ebéd: feltét nélküli főzelék, tésztaféle vagy burgonyás étel
vacsora: nagyjából ugyanaz, mint ebédre

Marczel Gyula feljegyzései szerint 1946-ban mindössze csak néhány ember engedhette meg, hogy rendszeresen húst, tojást vagy tejet fogyasszon. Az élelmiszerellátás csak a hatvanas-hetvenes évekre tudott stabilizálni. Az üzemi éttermek mellett folyamatosan jelentek meg a Közértek, és az emberek elkezdtek rászokni a kényelmi termékekre. Érdekesség, hogy ahogy nőtt a kínálat, és lett több pénze az embereknek költeni, úgy nőtt a túlsúlyosok száma is.

A világháború után szinte mindegyik nagyüzem létrehozta a saját konyháját, ezzel megszerezve a munkások étkeztetését. Létrejött az Üzemétkeztetési Vállalat, ami az 50-es évek végére már nyolc nagy konyhát működtetett és csak Budapesten mintegy 54 ezer ember ellátására volt alkalmas.

1961 - a budapesti IKARUS gyár étterme

Később vidéken is egyre gyarapodtak az üzemi étkezdék, melyek több ezernyi dolgozót láttak el. Sőt, az is előfordult, hogy a gyár közelében lakókat is ellátták étellel. A legtöbben már előre egy héttel fizettek a heti menüért.

Az üzemi étkezdék többségében a 60-as évektől önkiszolgáló rendszer működött. Ezek a helyek nemcsak azért voltak jók, mert az embereknek volt hol és mit enniük, hanem azért is, mert így volt egyfajta közösségi élménye az egésznek, ahogy ma is van annak, ha a kollégák együtt mennek ebédelni.

1977 - A székesfehérvári Ikarus Gyár étterme

Mit ebédelt a munkásosztály?

A gulyáskommunizmus menzáin a hagyományos magyar ételek voltak a legnépszerűbbek. Megfigyelhető volt az, hogy míg korábban többen sütöttek otthon kenyeret, és főztek, addigra a hatvanas-hetvenes években egyre kevesebb embernek volt erre igénye. Tény, hogy a boltokban is több kényelmi termék, például konzerv, kompót, lekvár stb. volt kapható, de az üzemi konyhákban mindféle finomság közül válogathattak.

Az étkezdékben A és B menü volt, de előfordult olyan üzemi konyha is, ahol nagyobb kínálatból szemezgethettek a munkások. A dolgozók térítést kaptak a menü árára. Az ebéd általában két fogásból állt, de néha járt hozzá gyümölcs, vagy sütemény is.

Ahogy a fenti étlapokból látszik, tényleg a klasszikus fogások domináltak. A legnépszerűbb leves a gulyás, húsleves és a paradicsomleves volt, a második fogás pedig általában valamilyen húsos étel vagy főzelék: pörkölt, Stefánia vagdalt vagy zöldbabfőzelék.

zöldbabfőzelék

Zöldbabfőzelék 7. - tejfölös-fokhagymás

vagdalt

Stefánia szelet

rostélyos

Klasszikus hagymás rostélyos

Bezárt a konyha

1977 - A székesfehérvári Ikarus Gyár üzemi éttermének tálalója.

A hetvenes évek elejétől megjelennek a gyors- és önkiszolgáló éttermek, majd 80-as években elkezdődik az amerikai gyorséttermi hálózatok kiépítése is. Az üzemi konyhák ennek ellenére az 1989-es rendszerváltásig kitartottak, utána kezdtek el megszűnni. Ahogy privatizálták vagy bezárták a gyárakat, úgy lett vége a dolgozókat kiszolgáló menzáknak is.

A munkavállalók étkeztetése a szocializmus óta rengeteg változott. Napjainkban már teljesen megszűntek az üzemi konyhák. A cégek másképp oldják meg a dolgozóik étkeztetését. Az ugyanakkor előfordul, hogy egy irodaház aljában étterem üzemel, ahol a dolgozók kedvezményes áron juthatnak ebédhez. Lassan minden sarkon van egy étterem vagy kifőzde, ha pedig azzal sem elégszik meg az ember, akkor még mindig rendelhet ételt az internetről.