Mint az talán köztudott, mi, európaiak társítottuk édes ízzel először a kakaót. Szülőhelyén eredeti, kesernyés formájában használták, illetve még ma is többféle ételhez adják ilyen módon. Magam is gyanakodva kóstoltam Mexikóban a fekete szószos, vagyis csokis csirkét, a pueblói negra molét. A piacokon halmokban árulják a por alakú vagy masszává gyúrt molét, ami nem más, mint chilivel és sokféle más fűszerrel, összetevővel feldúsított kakaópor, amit többnyire csirkéhez társítanak. Különleges, nagyon finom, rizzsel, tésztakörettel, akár nokedlivel is kiváló.
A múltkor chilis kakaót ittunk unokáimmal, gondoltam, teszek egy próbát a molés csirkével is. Hátha…
Feltankoltam ugyan moleporból, amikor Mexikóban jártam, de az bizony rég elfogyott. Szerencsére kaptam újabb adagot ajándékba, és azt gondosan őrizgettem, hogy majd egyszer kipróbálom, vajon unokáim hogyan fogadják. Úgy éreztem, most jött el a fekete szósz ideje. Nosza, megvettem a húst, indultam a hűtőhöz… Csakhogy közben elköltöztem, és a moleport gondosan elcsomagoltam, ám fogalmam sem volt, hogy hová. Reménytelen vállalkozásnak tűnt, hogy a még kibontatlan dobozhalmok között valahol rábukkanjak. Konstatáltam, hogy kissé bonyolultabb lesz mole nélkül molét készíteni. De nem adtam fel.
Nem volt mit tenni, elővettem Frida Füveskönyvét (szerzője F. G. Haghenbeck). Az extravagáns mexikói festőnő, Frida Kahlo, a konyhában is jeleskedett, többek között a negra mole receptje is megtalálható a kötetben. Bevallom, nem mindent sikerült beszereznem, már ami a paprikákat illeti, de helyettesítettem az itthon kaphatókkal.
Íme, a hozzávalók:
- 15 főtt csirkedarab (vagy egy feldarabolt pulyka)
- 5 chipotle chili
- 12 meghámozott és kimagozott mulato chili
- 12 meghámozott és kimagozott pasilla chili
- 45 dkg zsír, 5 közepes gerezd fokhagyma
- 2 közepes, karikára vágott hagyma
- 4 ropogós tortilla négyfelé vágva
- 1 barnára pirított zsemle
- 12 dkg mazsola
- 25 dkg mandula
- 15 dkg szezámmag, fél kanál őrölt ánizs
- 1 kiskanál őrölt fahéj
- 1 jó nagy banán
- 15 dkg mogyoró
- 1 kiskanál koriandermag
- 2,5 dkg darabos szegfűszeg
- 1 kiskanál őrölt feketebors
- 3 tábla reszelt csokoládé
- 25 dkg hámozott, magozott paradicsom
- cukor.
Csokis csirke
Csupán „csak” ennyi mindenféle kell hozzá… és elkészíteni sem egyszerű! Pár óra után elbizonytalanodtam, hogy talán mégis meg kellett volna keresnem azt a fránya moleport, pedig leegyszerűsítettem az elkészítést, és a mennyiségeket is csökkentettem.
Nem másolnék most ide a könyvből egy oldalnyi szöveget, de tény, hogy az alkotóelemeket hosszasan pirítottam, porítottam, sütöttem, törtem, mixeltem, pürésítettem külön és együtt, zsíron és zsír nélkül, mígnem elkészült a chilis-fűszeres paszta, mehetett bele lereszelve a csokoládé.
Közben húslevest főztem a csirkéből, a lé egy részével felöntöttem a pasztát, és ugyan nem ebéd-, hanem vacsoraidőben, de asztalhoz ülhettünk.
Hogy milyen sikere volt? Az állás jelenleg 1:1. Bővebben: egyik unokámnak ízlett, a másik ennyit közölt: pfuj. Neki leszedegettem a csirkehúsról a szósz nagy részét, a maradékot tejföllel elkevertem, tettem még vele egy próbát – sikerrel. Nem mondanám, hogy igazán autentikus változat a tejfölös, csokis szósz, de kezdetnek nem rossz! A további kísérletekhez mindenesetre néhány adagnyi maradék a mélyhűtőben bevetésre készen áll.
Mari nagyi
