A szuperkaja angol megfelelőjével, mint kifejezéssel, Amerikában találkoztam legelőször - hol máshol? Elsőre úgy tudtam volna megfogalmazni, hogy az egészségükre fokozottan figyelmet fordító jenkik egy tányéron hoznak össze minél több olyan ételt, aminek az alapanyagai kifejezetten pozitív élettani hatásokkal bírnak. Nem vagyok dietetikus, meg nyilván olvastatok már erről releváns cikket, de ebbe a kategóriába tartozik a sütőtök, a cékla, az édeskrumpli, a chiamag, a fokhagyma, a toszkán kel, az áfonya, az avokádó, és még egy rakás másik zöldség, gyümölcs és mag.
A szuperkaja - legalábbis empirikus tapasztalatom szerint - tud nagyon jól sikerülni, meg tud olyanra is, hogy az ember csak úgy tudja megenni, hogy közben folyamatosan mantrázza, hogy "ez jó nekem, ez jó nekem, ez jó nekem."
Másik problémám a szuperkajákkal, hogy a legtöbb recept tartalmaz valamit, ami a) nehezen beszerezhető b) piszkos drága c) irtják miatta az őserdőt - helló, avokádó és chiamag! És persze itt nem arról van szó, hogy soha többé ne együnk egy jó guacamolét, de ezek a receptek olyan étrendre ösztönözni az embereket, amihez kicsit sem fenntartható alapanyagok kellenek, nekem se nem szexi, se nem szuper.
Lényeg a lényeg: jó alapanyagok kellenek, a változatosságra is szükség van meg a vitaminokra is, főleg ilyenkor télen. És ha mindenképpen szeretnénk szuperkajákat enni, én aztán senkit nem tartok vissza, csak jelezném, hogy olcsó - de legalábbis megfizethető - helyi alapanyagok is ott csücsülnek ezen a listán, ezért is hoztam ezt a receptet. A tészta ugyan még pont nincs a szuperkaják első három helyezettje között, viszont lehet venni teljes kiőrlésűt, gluténmenteset vagy durumbúzásat - amúgy meg egy párszor megbeszéltük már, hogy a tészta egyáltalán nem akkora ellenség, amilyennek beállítják, és ha mértékkel fogyasztjuk, semmi bajunk nem lesz tőle. De itt van a többi három komponens - a cékla, a dió és a fokhagyma. Bár a dió nem a legolcsóbb alapanyag, nagyon kevés kell belőle, mondhatnám, hogy csak az íze végett, majdhogynem fűszerként, a fokhagyma és a cékla pedig tényleg nem fog senkit kiforgatni a vagyonából - ráadásul mindkettő baromi egészséges.
Ha van előre sütött céklánk - kimaradt mondjuk a céklakrémlevesből, vagy egy kis maradék köret a vacsorából - , akkor meg még villámgyors is. És akkor azt már nem is említem, hogy ez az egyik legvidámabb színű étel, amit valaha készítettem - tökéletes egy morcos novemberi este feldobásához!
