Januárban is tovább gyorsult, a decemberi 5 százalékosról 5,1 százalékra nőve az éves infláció a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, az Európai Unió egészét tekintve pedig a decemberi 5,3 százalékos után 5,6 százalékon állt az átlagos drágulás. Egy évvel ezelőtt ez a ráta EU-s szinten 1,2 százalékos volt – derült ki az Eurostat által szerdán publikált legfrissebb adatokból.
A legbrutálisabb számokat Közép- és Kelet-Európában jelentették, Dél- és Nyugat-Európában a viszonyokhoz képest mérsékelt drágulás volt észlelhető.
Hazánkban különösen magas volt az infláció mértéke, pontosan 7,9 százalékos. Voltak azonban olyan országok, amelyek minket is megelőztek, többek között Litvánia, ahol 12,3 százalékos volt az általános drágulás.
Ezen kívül még egy helyen, a szomszédos Észtországban mértek kétszámjegyű, 11 százalékos drágulást. A magyarországit meghaladó inflációt ezeken kívül Csehországban (8,8 százalék), Lengyelországban (8,7 százalék) és Belgiumban (8,5 százalék) mértek.
Rég nem látott inflációval küzdünk
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak januári 7,9 százalékos éves emelkedése a legmagasabb nemcsak a járvány kirobbanása óta, de 15 éves viszonylatban is. Az elmúlt egy évben leginkább a benzin és az élelmiszerárak növekedtek.
Az étolaj, a liszt és margarin a nagy vesztesek
Előbbi esetében az általános drágulás 10,1 százalékos volt 2021 januárjához képest. Ezen belül a csúcsdrágulók listáján az étolaj szerepel 33,4 %-kal, ezt követi a liszt 31%-kal, a dobogó harmadik helyére pedig a margarin került fel, mely 21,2%-kal növekedett.
Az éves rekordinfláció is megdöbbentő, azonban akár egyetlen hónap alatt is hatalmas áremelkedés tud végbemenni. Egy hónap leforgása alatt például a zöldpaprika kilós átlagára 27 százalékkal, a paradicsomé 25 százalékkal emelkedett. De kilenc százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt az uborka, a napraforgó-étolaj, az őrölt kávé, a trappista sajt, a banán és búzafinomliszt átlagára is.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
