Kerüld el a fás zöldséget, és így használd, ha mégis megvetted

Karalábé, répa, fehérrépa, zeller: szeretjük őket, azonban néha tudnak némi bosszúságot okozni. Például akkor, ha az általunk kiválasztott, kívülről zsengének tűnő zöldségbe vágva azt vesszük észre, hogy teljesen fás. Mit tegyünk ilyenkor?

Szinte lehetetlen kikerülni a fás zöldségek kellemetlen, szálkás belsejét: ugyanis kívülről sokszor lehetetlen megmondani, hogy zsenge-e a delikvens, vagy sem. Vannak intő jelek, amelyeket segítségül hívhatunk, azonban ezek nem mindig bombabiztosak. Nézzük meg a zöldségválasztás néhány támpontját, és azt is, hogy mit tegyünk, ha véletlenül mégis egy fás zöldséget vittünk haza.

Kerüld el a fás zöldséget, és így használd, ha mégis megvetted

Melyik zöldség lehet fás?

Ez a gyakori probléma általában a gyökérzöldségeket sújtja: így a répa, fehérrépa, karalábé, zeller lehetnek elsősorban fásak belül. Persze nem mindegyik ugyanúgy: a répák belső szerkezete például olyan gyűrűs, mint a fáké, és jellemzően a belső karika kissé „megszárad”, és elválik a zöldség többi részétől.

A karalábéban és a zellerben apró üregek alakulnak ki, ezeket veszi körbe a szálkás, és hosszas főzés után is kemény zöldségrész.

Mire figyeljünk a vásárláskor?

Megannyi tipp kering a köztudatban a fás zöldségek felismeréséről. Egyesek szerint például a nagyobb méretű delikvensek mindig fásak, a kicsik pedig tökéletesen zsengék. Persze ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, a méret szerint sajnos nem lehet dönteni.

Ami sokkal inkább árulkodó jel, az a zöldség külseje. Mindig olyat keressünk, aminek szép, fényes héja van, viszonylag kevés hibával, nyomódással. A szín legyen harsány, friss, ne legyen sápatag.

A kemény zöldség = jó zöldség: amin azt érezzük, hogy valahol puha, könnyen benyomható a „húsa”, inkább, ne vegyük meg.

Használható-e a fás zöldség?

Leginkább az a fás zöldségek baja, hogy még főzés után is kellemetlen, szálkás állaguk lesz, így sajnos nem mentheti meg őket egy hosszabb főzés sem. A levesben vagy raguban pedig nem lesz nagy élmény, amikor beleharapunk egy ilyen darabba.

Azonban ne higgyük, hogy nem tudjuk semmire használni a szomorú sorsa jutott zöldségeket. Annak ellenére, hogy a textúrájuk már nem a legjobb, az ízük továbbra is ott van, így ezt ki tudjuk használni.

Főzzünk a fás darabokból alaplevet!

Persze, ha egyszerre épp nem gyűlik össze annyi, tegyük félre a zöldségeket a fagyasztóban. Ha viszont a zöldség húsát is szeretnénk használni, nem csak a kifőtt ízét, akkor egy szitáért kell nyúlnunk.

Pép és püré

A nagyon puhára főzött zöldséget átpasszírozhatjuk egy sűrű szitán vagy szűrőn. Az így kinyert pürét belefőzhetjük egytálételekbe, krémlevesekbe, főzelékekbe, de készíthetünk belőle szendvicskrémet vagy mártogatóst is. Így, ha nem is az egész zöldséget, de legalább egy részét hasznosítani tudjuk.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


Okosan a konyhában, minden nap:

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek