5 címke, amiben bízhatsz, ha ezt látod egy "elvileg" környezettudatos terméken

Egyre többen fordulnak a környezetvédelem és -tudatosság felé. De vajon minden termék környezettudatos, amire rá van írva, és amit jóhiszeműen megveszünk?

Az emberek környezetvédelem felé való egyértelmű nyitása miatt a nagycégek számára is fontos marketingszemponttá vált az ökotudatosság szerepeltetése a tevékenységi köreikben. Ebből fakadóan pedig óriási a teher az olyan cégeken, amelyek köztudottan rombolják a környezetet, nekünk, vásárlóknak pedig egyre nehezebb döntéseket kell hoznunk:

honnan tudhatjuk, hogy mi az igazi zöld, és mi az amit csak arra festettek?

A fogyasztó megtévesztése - mi is az a zöldre mosás?

A zöldre mosás vagy zöldre festés angolul greenwashing, mely a szintén angol whitewasting, azaz meszelés szóból ered. Azt a tevékenységet írja le, amikor egy cég a környezettudatossággal szeretné leplezni azzal gyakorlatilag teljesen szembemenő működését. A fogalmat az amerikai környezetvédő aktivista, Jay Westerveld vezette be a köztudatba 1986-ban, amikor egy szállodai tartózkodása után rájött arra, hogy a hotel azért jellemezte magát környezettudatosnak, mert lehetőséget adott a vendégeinek arra, hogy többször is használhassanak egy törülközőt, mielőtt mosásba kerülne.

Tehát tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a greenwashing egy marketingstratégiát takar, mellyel a cégek a környezettudatosság látszatát szeretnék elhitetni a vevőikkel.

Ezt a témára jellemző, jól csengő szavakkal - mint a natúr, természetes, öko, zöld, fenntartható stb. - és színekkel is érzékeltetni tudják a márkák. Ilyen például a zöld és barna szín használata, mellyel a természetközeliséget próbálják vizuálisan ábrázolni, ezzel hatva a vevő tudatalattijára.

Hogyan is nézhet ki ez a gyakorlatban?

  • Ilyen például, ha egy fast fashion ruhamárka papírtáskát ad a vevőknek vásárláskor nylon helyett,
  • vagy az olajcég biológiailag lebomló ajándékot ad a tankolóknak az összegyűjtött pontok után,
  • vagy amikor a PET-palackra ráírják, hogy 100%-ban újrahasznosítható

De léteznek ennél furfangosabb megoldások is...

  • mint például amikor egy köztudottan nem környezettudatos cég saját pénzből támogat kutatásokat a saját érdekeltségi köreiben, hogy számára kedvező eredményeket tudjonprodukálni.

Hogyan különböztessük meg az “álzöldet” az igazitól?

Nehéz döntéseket kell a vásárlónak meghoznia, ha egyszer elkezdi foglalkoztatni a téma, és gyakran úgy érezheti, mintha egy útvesztőbe keveredett volna, hiszen a feliratok és színek elhitetik vele, hogy amire a bankkártyájával szavaz, azzal jót tesz a környezetnek, pedig sokszor épp ez ellenkezője lehet igaz.

Mindenek előtt fontos idejekorán felismerni ezeket a megtévesztő céges tevékenységeket, és tájékozódnunk kell: olvassunk utána az adott márkának! Érdemes a csomagolás hátoldalát is megnézni olyan címkékért, szimbólumokért kutatva, amik a segítségünkre lehetnek ebben.

Ezeket a címkéket keressük:

1. Fair trade

A fair, azaz korrekt, becsületes kereskedelem szimbóluma:

2. Rain forest alliance

A trópusi esőerdők védelmét szolgálja:

3. Cruelty free

Erőszakmentes - az ezzel a címkével ellátott termékeket nem tesztelték állatokon (pl. kozmetikai márkák esetében):

4. FSC

A felelős erdőgazdálkodásért:

5. European ecolabel

A termékek környezettudatos előállítását és forgalmazását szorgalmazza, megtalálhatjuk textileken, szálasanyagokon, de papírokon és tisztítószereken is előfordulhat:

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek