Habos pogácsa
Amikor én még kislány voltam......... :D:D:D Szóval: 10 éves lehettem, amikor az unokabátyám nősülni készült. Nálunk a faluban úgy volt szokás, hogy egy hétig sütöttek az asszonyok, lányok a lagzira. Míg élek nem felejtem el, hogy ezt a nálunk úgy nevezett habos pogácsát lekvároztuk, és tálcára pakoltuk, jó nagy kupacban. Annyi volt a különbség az akkori és a mostani között, hogy akkor kanállal szaggatták rá a habot, és nem volt ilyen magas. Szóval boldogan vittem a tálca aprósütit egyik helyről a másikra, amikor egyszercsak megbotlottam, és elestem. Nagyon sírtam, szomorú voltam. De nem haragudott rám senki, mert nagyon szogalmas kislány voltam, szívesen tettem-vettem az asszonyok között. :) Már akkor bennem volt ez az érzés a sütik iránt, hisz imádok sütni Nem telik el úgy hét, hogy legalább 2 féle süteményt ne készítenék. :) Akkor kislány koromban elhatároztam, hogy nagykoromban sütök én is sok-sok finomságot. És tessék: már én készítek szebbnél szebb, finomabbnál finomabb sütiket lakodalmakra. :D
