A befőzési szezonban sokan előveszik a régi üvegeket, hogy helyet csináljanak az újonnan eltett lekvároknak, savanyúságoknak és kompótoknak. Ilyenkor gyakran kerül elő egy-egy elfeledett üveg a kamra hátsó feléből a „vajon ezt még meg lehet enni?” kérdéssel együtt.
A válasz nem mindig egyszerű. Egy megfelelően elkészített és jól tárolt kompót akár évekkel később is fogyasztható lehet, de nem minden esetben érdemes kockáztatni. Egyetlen apró jel is azt mutathatja, hogy a befőttesüveg tartalma már nem biztonságos.
Meddig áll el a házi befőtt?
A házi kompótok eltarthatóságának egyik legfontosabb alapja a megfelelő dunsztolás és sterilizálás, ennek tükrében, ha az üvegeket tisztán, légmentesen lezárva tettük el, és később hűvös, száraz, fénytől védett helyen tároltuk őket, jó eséllyel sokáig megőrzik a minőségüket.
Ideális esetben a befőtteket 1-2 éven belül érdemes elfogyasztani, ekkor a gyümölcs állaga, színe és íze is a legjobb. Akkor azonban, ha egy üveg ennél régebbi, de a teteje ép, nem púpos, a lé tiszta, és a gyümölcs sem mutat elváltozást, akkor még lehet biztonságos.
Fontos azonban tudni, hogy az idő múlásával nemcsak a biztonság, hanem a minőség is romolhat: a gyümölcs puhábbá válhat, elveszítheti eredeti állagát, az ízek pedig tompulhatnak.
Tudtad?
A magvas gyümölcsöknél legyünk óvatosabbak
A cseresznye-, meggy-, szilva- vagy sárgabarackbefőtteknél érdemes nagyobb körültekintéssel eljárni, különösen akkor, ha maggal együtt kerültek az üvegbe.
A gyümölcsmagokban természetesen előfordulhat amigdalin nevű vegyület, amelyből bizonyos körülmények között hidrogén-cianid (kéksav) képződhet. Egy frissen eltett, megfelelően elkészített magvas befőtt általában nem jelent problémát, de hosszú évekig tárolt, magvas kompótok esetében már nem érdemes felesleges kockázatot vállalni. Amennyiben a többéves, magos gyümölcsből készült befőttet találunk a kamrában, különösen, ha már nem emlékszünk pontosan, mikor készült, jobb lehet megválni tőle.
Ezek a jelek azt mutatják, hogy a befőttnek a kukában a helye
Mielőtt megkóstolnánk egy régi kompótot, mindig vizsgáljuk meg alaposan az üveget. Az első és legfontosabb figyelmeztető jel a púpos vagy feszülő tető. Amikor a befőttesüveg teteje kidudorodik, mozog, lötyög, vagy már nem zár megfelelően, az azt jelezheti, hogy erjedés vagy más mikrobiológiai folyamat indult el benne. Ilyenkor ne kóstoljuk meg, inkább dobjuk ki!
Ugyanígy gyanús, ha a befőtt leve elszíneződött, zavarossá vált, buborékokat látunk benne, hab képződik a tetején, vagy a gyümölcs teljesen pépessé, szokatlan állagúvá vált.
A penész megjelenése szintén egyértelmű jel: nem elég csak a tetejéről leszedni a penészes részt, hiszen a gombák láthatatlan részei és az általuk termelt anyagok már az egész ételben jelen lehetnek.
Tudtad?
A nyitás hangja is árulkodhat
Egy jól lezárt befőtt felnyitásakor általában hallható egy jellegzetes pukkanás, ahogy a vákuum megszűnik, amikor a tető teljesen ellenállás nélkül, hangtalanul válik le, az arra utalhat, hogy a zárás már nem volt megfelelő.
A nyitás után figyeljünk az illatra is: a jó kompótnak gyümölcsös, édeskés illata van, ha azonban savanykás, alkoholos, erjedt vagy szokatlan szagot érzünk, ne fogyasszuk el. A kóstolás csak akkor jöhet szóba, ha az üveg minden korábbi ellenőrzésen átment, amikor az íze furcsán savanyú, kesernyés vagy fémes, jobb, ha nem fogyasztjuk el.
Így előzd meg, hogy megfeledkezz a régi befőttekről
A befőzés egyik legegyszerűbb trükkje, ha minden üvegre ráírjuk az elkészítés idejét, így nem kell találgatni, mikor készült az adott kompót, amit eltettél. Érdemes a régebbi befőtteket a számontartás során előre tenni a polcon, az újabbakat pedig hátrébb rendezni. Így sikerül a legegyszerűbben az „elsőként a régebbit” elvet követnünk, és kevesebb étel végzi feleslegesen a kukában.
Nosalty tippek:
- Mindig ellenőrizd a befőttesüveg tetejét, mielőtt felbontod!
- A régi, magvas gyümölcsből készült kompótokkal legyél óvatosabb!
- Ha bizonytalan vagy az elkészítés idejében vagy a tárolás körülményeiben, inkább ne kockáztass!
