Az évezredek alatt folyamatosan veszítjük el a szaglásunkat

Lehet, hogy sok mindenben jobbak vagyunk, mint az ősember, de a szaglásunk biztosan gyengébb, mint az övé.

A Kínai Tudományos Akadémia kutatása kimutatta: az elmúlt évszázadokban, évezredekben folyamatosan gyengült a szaglásunk, ez a tendencia pedig valószínűleg a jövőben is így folytatódik majd – ennek vélhetően az az oka, hogy sokkal kevésbé van szükségünk a szaglás érzékszervére most, hogy nem úgy vadásszuk a vacsorát, és nem kell menekülnünk a ragadozók elől.

A felfedezés a pézsma és a BO (testszag) receptorgének elemzésén alapul – ha valaki régebbi receptorgénekkel rendelkezik, jellemzően jobb a szaglása, mint annak, aki nem. Az eredmény azt az elméletet támasztja alá, ami szerint a szaglás képessége fontosabb volt őseink számára, mint számunkra: kiszagolhatta a veszélyes ragadozókat és a közelben található táplálékot. Ma már erre a tulajdonságunkra nincs szükségünk, így fokozatosan kopik is ki belőlünk.

Az évezredek alatt folyamatosan veszítjük el a szaglásunkat

A kutatáshoz 1000 han kínai ember genomját vizsgálták át, hogy azonosítsák azokat a változatokat, amelyek tíz illat érzékeléséhez kapcsolódnak. Az eredményeket megerősítették a kísérlet megismétlésével, 364 etnikailag különbözőbb ember részvételével. A kutatócsapat két olyan új gént talált, amelyek segítségével érzékelhetjük a parfümökben használt szintetikus pézsmát és egy vegyületet az emberi hónalj izzadságában.

A szaglásunk természetesen nem olyan jó, mint a legtöbb állatnak: az emberi orrban körülbelül ötmillió receptorsejt található, amiből egy kutyának 200 milliója van. De minden ember máshogy érzékeli az illatokat és szagokat intenzitásuk, minőségük és kellemességük szerint.

A tudósok ezeket a véleményeket kombinálták a genetikai vizsgálatokkal, hogy felfedezzék a különféle szagreceptorok szerepét. A résztvevők mindannyian másfajta, a pézsmára és izzadtságszagra érzékeny géneket hordoztak, amik meg is határozták azt, mennyire volt jó a szaglásuk.

Ez a tanulmány az első, amely bemutatja, hogyan fejlődött kevésbé érzékennyé az orrunk a több tízezer év alatt, amióta a bolygón élünk. Azt is mutatja, hogy azok az emberek, akiknek régebbi szagreceptor-génjeik vannak, más főemlősökhöz hasonlóan hajlamosak a szagokat intenzívebbnek érezni. Ennek oka a szagreceptorainkat kódoló gének megváltozása.

A folyamat valószínűleg a jövőben is folytatódni fog – a szaglásunk nagy eséllyel soha nem fog eltűnni, de enyhülni még enyhülhet, ami a szagoknál áldás, az illatoknál átok lehet.

Forrásunk volt.


Még több a szagokról:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Szilveszteri parti falatkák

Szilveszteri összejövetelre készült ez a vidám, színes falatka, ami egy falatban hozza a sós ízek harmóniáját. Gyorsan elkészül, jól mutat az asztalon, és garantáltan mindenki ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Nosalty-kvíz: Vajon jól ismered az ételek hozzávalóit?

Nagy gourménak tartod magad, aki nemcsak élvezettel eszik, hanem örömmel főz is? Ha igen, jó eséllyel otthonosan mozogsz az alapanyagok világában, és nem riadsz vissza az új ízek kipróbálásától sem. Ebben a kvízben most letesztelheted, mennyire vágod az ételek hozzávalóit – jöhet a kihívás?

Top Receptek

Hagyományos lencsefőzelék

Amikor Turós Emil kopott szakácskönyvéből főztem, mindig rácsodálkoztam, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen ízletes ételek készülhettek. Ma már nem csodálkozom, és ha egy klasszikus ...

Lencseleves

Kuktában hamar megfől, de akinek nincs kuktája, az lábosba is főzheti, csak ott kicsit tovább kell főzni, hogy jól megpuhuljon a füstölt hús és a lencse is. 

Lencsefőzelék egyszerűen

Egyszerű, pénztárcabarát főzelékféle, ami nemcsak az újév első napján tökéletes választás, hanem bármelyik télies hétvégén. Laktató és ízletes, ráadásul gyorsan elkészül, ...