Az évezredek alatt folyamatosan veszítjük el a szaglásunkat

Lehet, hogy sok mindenben jobbak vagyunk, mint az ősember, de a szaglásunk biztosan gyengébb, mint az övé.

A Kínai Tudományos Akadémia kutatása kimutatta: az elmúlt évszázadokban, évezredekben folyamatosan gyengült a szaglásunk, ez a tendencia pedig valószínűleg a jövőben is így folytatódik majd – ennek vélhetően az az oka, hogy sokkal kevésbé van szükségünk a szaglás érzékszervére most, hogy nem úgy vadásszuk a vacsorát, és nem kell menekülnünk a ragadozók elől.

A felfedezés a pézsma és a BO (testszag) receptorgének elemzésén alapul – ha valaki régebbi receptorgénekkel rendelkezik, jellemzően jobb a szaglása, mint annak, aki nem. Az eredmény azt az elméletet támasztja alá, ami szerint a szaglás képessége fontosabb volt őseink számára, mint számunkra: kiszagolhatta a veszélyes ragadozókat és a közelben található táplálékot. Ma már erre a tulajdonságunkra nincs szükségünk, így fokozatosan kopik is ki belőlünk.

Az évezredek alatt folyamatosan veszítjük el a szaglásunkat

A kutatáshoz 1000 han kínai ember genomját vizsgálták át, hogy azonosítsák azokat a változatokat, amelyek tíz illat érzékeléséhez kapcsolódnak. Az eredményeket megerősítették a kísérlet megismétlésével, 364 etnikailag különbözőbb ember részvételével. A kutatócsapat két olyan új gént talált, amelyek segítségével érzékelhetjük a parfümökben használt szintetikus pézsmát és egy vegyületet az emberi hónalj izzadságában.

A szaglásunk természetesen nem olyan jó, mint a legtöbb állatnak: az emberi orrban körülbelül ötmillió receptorsejt található, amiből egy kutyának 200 milliója van. De minden ember máshogy érzékeli az illatokat és szagokat intenzitásuk, minőségük és kellemességük szerint.

A tudósok ezeket a véleményeket kombinálták a genetikai vizsgálatokkal, hogy felfedezzék a különféle szagreceptorok szerepét. A résztvevők mindannyian másfajta, a pézsmára és izzadtságszagra érzékeny géneket hordoztak, amik meg is határozták azt, mennyire volt jó a szaglásuk.

Ez a tanulmány az első, amely bemutatja, hogyan fejlődött kevésbé érzékennyé az orrunk a több tízezer év alatt, amióta a bolygón élünk. Azt is mutatja, hogy azok az emberek, akiknek régebbi szagreceptor-génjeik vannak, más főemlősökhöz hasonlóan hajlamosak a szagokat intenzívebbnek érezni. Ennek oka a szagreceptorainkat kódoló gének megváltozása.

A folyamat valószínűleg a jövőben is folytatódni fog – a szaglásunk nagy eséllyel soha nem fog eltűnni, de enyhülni még enyhülhet, ami a szagoknál áldás, az illatoknál átok lehet.

Forrásunk volt.


Még több a szagokról:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Focaccia-muffin

Ha imádjátok a focacciát, akkor egyszerűen ki kell próbálnotok muffinformában is! Az önmagában is aromás, ropogós és könnyed tésztát mi most még kevés paradicsommal, olajbogyóval ...

Posírozott barack selymes joghurttal

A posírozás egy kíméletes hőkezelési technika, amely során az alapanyagot alacsony hőmérsékleten, fűszerekkel ízesített lében puhítjuk. A lassú folyamatnak köszönhetően a barack ...

Barackos-pudingos piskóta

A kedvenc nyári gyümölcsöddel készítheted el ezt a szaftos sütit, amit a vaníliás puding tesz igazán krémessé. Mi most a barackot választottuk, ehez az igazán egyszerű, házias ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezeket a táplálékkiegészítőket még a hosszú élet szakértői is szedik...

D-vitamin, ómega-3, magnézium vagy éppen fehérjepor? Egyre többen keresnek olyan étrend-kiegészítőket, amelyek segíthetnek az egészséges öregedésben, az izomtömeg megőrzésében vagy akár a hosszabb életben. A szakértők szerint azonban nem minden „hosszú életet ígérő” úgynevezett longevity-kapszula mögött áll kellően meggyőző tudományos bizonyíték.

Top Receptek

Tradicionális gulyásleves

Az igazi Hungarikum, amire igazán büszkék lehetünk. Vendéglátós lévén tapasztaltam, hogy a külföldi turisták, amikor betérnek az étterembe, az volt az első kérdésük, hogy "Gulász " ...