Az utóbbi években a kovászos kenyér forradalmának lehettünk tanúi, és miután a járvány alatt mindenki kovásznevelgetésbe fogott, végbe ment a kovász teljes beépülése a mindennapi táplálkozásunkba. Ma már senkire sem néznek UFÓ-ként, ha a reggeli szendvicseit kizárólag kovászos kenyérből hajlandó elkészíteni.
Dr. Will Bulsiewicz, gasztroenterológus és a The Fiber Fueled Cookbook című New York Times bestseller könyv szerzője szerint nem minden kovász egyforma. Dr. Bulsiewicz egy friss Instagram posztjában merült el a kérdésben, hogy mégis mire kell figyelni akkor, ha biztosan a legegészségesebb, bélbarát kovászos kenyeret szeretnénk megvásárolni.
Ismerd meg a helyi pékségeket
Ma már ez sokkal könnyebb feladat, mint pár éve volt, hiszen sorra nyíltak a kézműves, kovásszal dolgozó pékségek, így a kenyér kérdésében már nem a szupermarketek felfúvasztott kreációira kell hagyatkoznunk (amiben persze mutatóban sem találunk a bélbarát kovászból). Ez nemcsak azért előnyös, mert elcseveghetsz kenyérvásárlás közben, hanem azért is, mert jobban megismerheted, miből és hogyan készítik a kovászt, illetve a pékáruikat. És emellett még a helyi kisvállalkozásokat is támogatod.
Tudd meg, hogy a kenyér kovászból készült-e
A kézműves pékségeknél alapvető elvárás, hogy kovásszal dolgozzanak, de érdemes biztosra menni. Ahhoz, hogy egy kenyér kovászosnak minősüljön, anyakovászból kell készülnie. Azért is fontos ez, mert ebben rejlenek a bélrendszerünk számára előnyös dolgok, köszönhetően a lassú erjedési folyamatnak, amely természetes probiotikumokat (azaz jó bélbaktériumokat) termel.
Dr. Bulsiewicz szerint azonban meglepődnél, ha tudnád, hogy néha ecetet adnak a tésztához, hogy egyszerűen lemásolják a kovász ízét, anélkül, hogy az erjesztett csodaalapanyaggal bíbelődnének, ami lényegében meghiúsítja az egész lényegét. Tehát egyszerűen kérdezd meg a péket, hogy miként készítik a kenyértésztát. És ha a bélrendszer egészsége a célos, mindig az anyakovászból készült veknit válaszd!
Minél rövidebb az összetevők listája, annál jobb
Dr. Bulsiewicz szerint a jó minőségű kenyér másik mutatója a rövid, egyszerű és világos összetevőlista, amin leggyakrabban olyan tételek szerepelnek, mint a búzaliszt, rozsliszt, tönkölyliszt, víz és tengeri só.
Ha kenyérről van szó – főleg kovászosról és/vagy kézművesről – a kevesebb mindig több, és minél kevesebb tartósítószert vagy felesleges töltelékanyagot használnak, annál jobb lesz a bélrendszer egészségének.
A kovászos kenyeret nem szabad kizárólag élesztővel készíteni
Persze nincs semmi baj az élesztővel, főleg, ha otthon, magadnak gyorsan szeretnél kenyeret készíteni, de így a pozitív hatásokról lemaradsz. Dan Buettner, a National Geographic riportere, a hosszú élet szakértője és a Kék Zónák (ahol a világ legidősebb emberei élnek magas koncentrációban) alapítója nemrég közzétett Instagram posztjában épp arról írt, hogy a kovászos kenyér része a hosszú életet biztosító étrendnek, de minden a megfelelő fajtán múlik. Buettner szerint a kovászos kenyér szerves része az ikariai és a szardíniai étrendnek, olyannyira, hogy minden étkezéshez fogyasztanak belőle. A kulcs az, hogy olyan kovászból készüljön, amely laktobacillust tartalmaz, egy olyan baktériumot, amely a glutén nagy részét elfogyasztja, ezáltal könnyebben emészthetővé válik és a glikémiás terhelése is csökken.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több konyhai tipp vár:
