Minden mérgező?

Rákkeltő hatása természetesen nemcsak a mesterséges vegyületeknek, hanem a természetes anyagoknak is lehet. Csupán a mennyiségtől függ, hogy egy anyag méreg-e vagy sem.

Ahogy pl. egy-egy azo-festék tumort válthat ki, ugyanúgy ártalmas lehet a májra az édesköményből vagy ánizskaporból, illetve sok más fűszerből kivonható metil-eugenol, ha nagy töménységben és sokáig fogyasztja valaki.Sok azo-festékről már egyértelműen bebizonyosodott, hogy kisebb mennyiségben is rákkeltő, ezeket hosszas küzdelem után ki is vonták a piacról. Mások, pl. az E122-es karmazsin esetében ez a tumornövesztő hatás nem egyértelmű, ezeket mennyiségi korlátozással lehet használni.

A mennyiség kérdése alapvető: túl nagy mennyiségben a víz is halálos. A reneszánsz orvos, alkimista Paracelsus, akit a toxikológia, azaz a mérgekkel, mérgezésekkel foglalkozó tudomány atyjának is tartanak, fejtette ki, hogy "Minden dolog méreg, ha önmagában nem is; csupán a mennyiség teszi, hogy egy anyag méreg-e." Az eredetileg Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim névre hallgató svájci orvos, aki utazásai során Magyarországon is járt, azért kapta a Paracelsus nevet, mert már kortársai is úgy vélték, hogy tudásban beérte híres ókori elődjét, Celsust. Paracelsus terjesztette el a különböző mesterségesen előállított vegyi anyagok és a fémek használatát az orvoslásban, és ő állította össze a laudánum, az ópiumtinktúra receptjét, amit aztán széles körűen használtak a 19. század végéig fájdalomcsillapításra, a tiszta víz hiányában igen gyakori hasmenés kezelésére.

A már említett metil-eugenol megtalálható több növényi olajban, így a babér, a citromfű, a bétel, a szegfűbors olajában, oxfordi kutatók most azt vizsgálják, ártalmas-e a kivonat (ami tömény készítményt, azaz nagy mennyiségű metil-eugenolt jelent, nem annyit, amennyit egy ember magából a növényből meg tudna enni) az emberi májra. Egy közeli rokonának, a szasszafrász babérfából kivonható safrolnak az élelmiszeripari használatát a tömegtermelésben betiltották, mivel nagy adagban májrákot okoz. Kis mennyiségben fájdalomcsillapító és fertőtlenítő, gomba- és baktériumölő hatású.

Tehát ugyanaz az anyag lehet egyik fajta mennyiségben hasznos, míg másikfajta mennyiségben káros, és a hasznosságnak és károsságnak nincs ahhoz köze, hogy egy anyag természetes vagy mesterséges. Sőt napjainkban, amikor felvirágzóban van a hálózatokkal kapcsolatos tudomány, egyre inkább azt mondják, hogy nem is egy-egy anyag hat a szervezetünkre, hanem a szervezetünkbe kerülő sokfajta anyag kölcsönhatása, a környezetünkből érkező számtalan hatás és az életmódunk együttesen alakít az egészségünkön. Semmi nem méreg önmagában.

Címlapról ajánljuk

További cikkek