A WHO előrejelzése szerint 2023-ra a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik leggyakoribb halálok lehet, a betegség pedig nemcsak a dohányosokat, de a passzív dohányzókat is fenyegeti. Kezelés nélkül a COPD állandósuló és súlyosbodó tüneteket, majd nehézlégzést, fulladást okozhat. A légzőfelület csökkenése miatt a gázcsere romlik, emiatt a kezdetben csak terhelésre jelentkező fulladásérzés, nehézlégzés idővel már nyugalomban is érezhető, emellett gyors kimerülés, erős fáradtság is tapasztalható.
Segít, mit eszünk
A Semmelweis Egyetem orvosai eddigi legátfogóbb kutatásuk keretében 45.000 COPD-s beteg, köztük dohányosok és nem dohányzók étrendjére, vitamin- és táplálékkiegészítő-szedésére vonatkozó irodalmi adatait vetették össze a tünetek erősségével és a betegség alakulásával.
Öt év eredményeit összegezve megállapították, hogy a mediterrán-diétához hasonló, magas fehérje-, vitamin- és antioxidáns-tartalmú, friss gyümölcsökben és zöldségekben, valamint ómega-3 zsírsavakban gazdag étrenddel javul a COPD-s betegek életminősége, általános közérzete.
Ezzel szemben a nyugati étrendre jellemző magas telítettzsírsav-bevitel (pl. feldolgozott, tartósított húsipari termékek) fokozhatja a légúti gyulladást, és rontja a betegség kimenetelét is. Az étrend és tápláltság más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit.
A betegség ugyanis több olyan, a tüdőt nem érintő szövődménnyel jár, amely a légzést közvetetten nehezíti. Ilyen például az izomtömeg- és csontsűrűség csökkenése, az izmok, beleértve a légzőizmok gyengülése, és a gyulladásos folyamatoknak kedvező szabad gyökök és antioxidánsok egyensúlyának felbomlása (oxidatív stressz). Éppen ezért a dohányzás felfüggesztése és a gyógyszeres kezelés mellett a COPD-t az étrend megváltoztatásával lehet a leginkább pozitív módon befolyásolni.
A COPD-s betegek túlélési esélyét a légzésfunkciótól függetlenül jelentősen meghatározza a tápláltsági állapot (BMI), a testösszetétel (testzsír és az izomtömeg-aránya) és a zsírmentes testtömeg (FFM)
– mondja dr. Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense, a tanulmányok utolsó szerzője.
Egy fehérjében (1,2-1,5 g/testsúlykilogramm) és egészséges zsírokban (35%-40%) gazdag, mérsékelt szénhidráttartalmú (40%-45%) étrenddel lassítható az állapot rosszabbodása, a tünetek is enyhülnek, teszi hozzá.
„Az alacsonyabb szénhidrátbevitel a légzést könnyíti, mivel a szénhidrátok emésztése során egységnyi felvett oxigénre több szén-dioxid termelődik, mint zsírok vagy fehérjék feldolgozásakor. Vagyis ha a bevitt szénhidrátok egy részét egészséges zsírokkal helyettesítjük, kevesebb szén-dioxid termelődik, ami kevésbé terheli a legyengült légzőizmok és beszűkült légutak miatt egyébként is korlátozott légzést" – mondja dr. Varga János.
Mivel a dohányzás, helytelen táplálkozás és fizikai inaktivitás növeli a D-vitamin-hiányos állapot kockázatát, napi kb. 50 µg (2000 NE) D-vitamin-bevitel javasolt a vér szérumszintjének ellenőrzése mellett
– mondja dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a tanulmányok első szerzője.
„Csupán azzal, hogy a beteg változtat táplálkozási szokásain, pótolja a hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat, testsúlya normalizálódik, fizikai aktivitása fokozódik, gyulladásos paraméterei csökkenek, melynek pozitív kimenetele lehet, hogy kevesebb gyógyszert kell szednie, azaz javul az életminősége"– mondja dr. Fekete Mónika.
A friss és rostdús mediterrán típusú táplálkozás hatására az egészségesebb bélflóra az immunrendszer mellett a légzőrendszert is erősíti, és védelmet nyújthat a betegeknek.
Még több a mediterrán diétáról:
