A húsvéti ünnepkörhöz sokféle régi népszokás, hagyomány kapcsolódik. Egyrészt az egyik legfontosabb keresztény ünnepről, másrészt a tavasz beköszöntésének ünnepléséről van szó. Ezt a kettősséget támasztja alá magának a húsvétnak az időpontja is, amelyet az első niceai zsinat úgy határozott meg 325-ben, hogy a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen húsvétvasárnap. Mint ilyen, a több száz éve ünnepelt alkalomhoz, a húsvéthoz kötődő szokások közül is sok a mai napig él, mások azonban már kivesztek az élő hagyományok közül. Lássuk, mit kell tudnunk a locsolkodásról!
A locsolkodás közép-európai húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.
Húsvéthétfőt egyébként vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak.
A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.
Húsvéthétfőn a víznek különösen fontos szerepet tulajdonítottak, mely a tisztasághoz és a termékenységhez köthető. A locsolkodás sokáig valóban vízzel való alapos öntözést, esetleg a lányok kútban, vagy vájúban való megmártását jelentette. Finomabb és illatosabb, kölnivizes formáját csupán a két világháború között nyerte el. A locsolás jutalma országszerte étellel és (sokkal inkább) itallal való megvendégelés, illetve a hímes piros tojás. A tojásdíszítés hagyományos technikái a viaszozás, karcolás, patkolás vagy savval történő tojásírás.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több húsvéti tartalom:
