Biztos sokaknak feltűnt, hogy minden Tarantino-filmben van legalább egy jelenet, ami az étkezés körül forog. Gondoljunk csak Hans Landa almáspitéjére, Kaszkadőr Mike nachosozására, Hattori Hanzo szusijára, Calvin Candie hófehér tortájára, a húsos-zöldséges ragura Minnie szatócsboltjában vagy legutóbb Brad Pitt Cliff Booth zacskós sajtos makarónijára. A Kutyaszorítóban nyitójelenete egyenesen egy étkezdében játszódik (Mr. Pink révén a filmben később is helyszín lesz egy diner) és Jackie Brown is plázaebédel egyet. Azonban egyik jelenet sem olyan kultikus, mint a Ponyvaregény sajtburgeres és tejturmixos részei.
A sajtburger komoly sztoriszállal bír a történetben, kezdve azzal, hogy Vincent és Jules egy teljes autóutat társalognak végig az európai és az amerikai sajtos félfontosról (cheese royale). Amikor aztán megérkeznek célpontjukhoz, a főnöküket átvágó Bretthez, a srácnál épp egy Big Kahuna sajtburger van. A vallatással párhuzamosan Jules megtudakolja a rémült Brett-től milyen a burger, majd megkóstolja és meg is jegyzi, hogy "Ez aztán a finom burger!”.
Ennek a gasztrós kérdezz-feleleknek - azon túl, hogy az abszurditás szórakoztatóvá teszi - nyugtalanító tempója és íve van: Jules kérdez, a megfélemlített Brett röviden válaszolgat. Az egyetlen alkalom, amikor hosszabban megszólal (eltalálja, miért hívják sajtos félfontosnak a burgert), láthatóan felidegesíti Jules-t, aki válaszképpen hangosan kortyolva megissza a srác Sprite-jának maradékát. A jelenet jó példa rá, hogy mint annyi minden más, az étel is a karakterizálás eszköze Tarantinónál, emellett pedig az adott étel vagy ital elfogyasztása megadja az adott jelenet lüktetését is, ami szintén többletjelentéssel bírhat.
A Big Kahuna Burger a Tarantino-univerzum kitalált gyorsétteremlánca, ami a rendező több filmjében megjelenik: a Ponyvaregény mellett a Kutyaszorítóban(ban) is feltűnik a márka, egy jelenetben Mr. Szőke kezében látható egy burger.
A hamburgerről ugyan nem tudunk meg sokkal többet, mint hogy nagyon finom, azonban az étteremlánc hawaii tematikájából kiindulva mi ananásszal megspékelve álmodtuk meg és keltettük életre.
A film másik híres kajajelenete a Jack Rabbit Slim’s étkezdében játszódik, ebben az 1950-es évek stílusában működő étteremben kóstolja meg Vince Vega az általa drágállott 5 dolláros tejturmixot, amit Mia Wallace rendelt. A férfi nem érti, mi kerülhet ennyibe egy egyszerű turmixon, de miután beleszürcsöl, kénytelen elismerni, hogy tényleg jó, majd nem sokkal később a filmtörténelem egyik leghíresebb táncát villantja Miával.
Érdekes apróság a turmixos jelenetben, hogy amikor a pincér megkérdezi a nőt, hogy “Martin and Lewis vagy Amos ’n’ Andy” legyen-e a turmix, akkor arra kíváncsi, vaníliásan vagy csokisan kéri-e. A Martin and Lewis ugyanis Dean Martinra és Jerry Lewisra utal, míg az Amos ’n’ Andy egy, két fekete férfiról szóló rádió- majd tévéjáték volt. A műsor a mából nézve erősen problematikus, és ma már lehet, hogy Tarantino sem írhatná bele a filmbe ezt a sort, de többek között a szókimondó, csípős humoráért is kedveljük a rendezőt.
Egy biztos: a turmix tényleg baromi guszta a filmben, így nekünk is el kellett készíteni. A milkshake két fő alapanyaga a tej és a fagylalt, ezt mi banánnal, joghurttal és házi vaníliakivonattal tettük gazdagabbá, hogy méltó legyen a nevéhez. A tetejéről elmaradhatatlan kellék a koktélcseresznye, mert bár ízben nem sokat ad hozzá, de ettől lesz igazán amerikai élmény!
Készítsétek el ti is ezeket a vérbeli tarantinós recepteket, nemsokára pedig a rendező egy másik klasszikusának receptjével is jelentkezni fogunk!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Addig is olvassátok el korábbi Kultúrfelvágott-cikkeinket:
