Főleg, hogy hazánkban is rengeteg ízletes halat tenyésztenek. Talán a bevésődött magas árak mellett az is közrejátszik a ritka fogyasztásban, hogy nem tudjuk, hogyan készítsük el, illetve hogy melyik hal húsa milyen ételhez való, de a pikkelyekkel és szálkákkal sem szeretnénk bíbelődni. Ez azonban nem is feltétlen a mi feladatunk: pucoltassuk illetve filéztessük ki a piaci árussal, így a szálka sem lehet kifogás az ellen, hogy a tányérunkra kerüljön. Hogy melyik halhúsról mit kell tudni? Mutatjuk!
Ponty
A ponty Magyarországon a legtöbbet fogyasztott halfajta, sok magyaros halétel alapanyaga (pl. rácponty, rántott hal, vagy halpaprikás). Édesvízi hal, őshazája valószínűleg Ázsia, azonban mára már minden földrészen megtalálható. Ízletes húsa
meglehetősen szálkás, az idősebb példányoké pedig zsíros is. Ízét sajnos gyakran „pocsolyaízként” aposztrofálják, de ez könnyen kiküszöbölhető, ha a megtisztított halat néhány órával a felhasználás előtt sós vízben áztatjuk.
Amur
Az amur egy pontyféle, nem őshonos, de Magyarországon – és Amerikában is – meghonosítottak 1963-ban. Növényevő, és rendkívül jó minőségű a húsa. Fehér, közepesen szálkás, szárazabb, mint a pontyé, de konyhai feldolgozása hasonlít hozzá. Sütve, főzve, grillezve, rántva, de paprikásan elkészítve vagy halászként is megállja a helyét.
Kárász
Szintén a pontyfélék családjába tartozó, nagy pikkelyű, ízletes, de kissé szálkás édesvízi hal. Hazánkban két faja él: az ezüstkárász és a széles kárász. Az ezüstkárász teste nyújtott, oldalról lapított, és háta kevésbé magasan ívelt, mint a széles kárászé. Roston sütve azonban mindkettő tökéletes választás lehet.
Busa
Kínából származik, de a 60-as évektől kezdve hazánkba is betelepítették, így a magyarországi folyókban és tavakban két faja is megtalálható: a pettyes busa és a fehér busa. Megjelenése rendkívül jellegzetes. Nagytestű, feje testéhez képest nagy, széles, szemei az állcsúcs vonala alatt helyezkednek el, szája felső állású. Húsa szálkás, talán nem a legjobb minőségű, mégis sokan kedvelik. Sőt, állítólag rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezért húsát az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolják. Főzés illetve sütés után színe világosbarnás árnyalatú lesz. Előkészítése hasonló az amuréhoz, pikkelyeit könnyű eltávolítani, nem ülnek mélyen a bőrében. Teje és az ikrái is felhasználhatóak.
Afrikai harcsa
Teste nagy és angolnaszerű. Hátrésze általában sötétszürke, melyen fekete mintázat lehet, hasi része fehéres. Gyorsan növekszik, szinte mindent megeszik. A nagyobb harcsák súlya akár egy mázsa is lehet, de a kisebb példányok jóval ízletesebbek. Szeletben sütve vagy rántva, roston, paprikásnak, halászlébe, és hidegen is érdemes kipróbálni.
Csuka
A harcsát követően a második legnagyobb ragadozó halunk. Fehér, tiszta, tömött húsa szálkában gazdag. Párolva és sütve is ízletes halfogás készíthető belőle. Általában 0,5-3 kg-osakat árulnak belőle a piacokon. A nagyobbak kitűnőek például töltésre is. Roston sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe, rántva, töltve, de még hidegen is rendkívül jó ízű ez a halfajta.
Fogas és süllő
Az egyik legfinomabb húsú hazai halunk. A süllő és a fogas ugyanaz a halfaj, csak a kisebb példányokat 1,5 kg-os súlyhatárig süllőnek, az ennél nagyobbakat fogasnak nevezzük. Legtöbbször roston, egyben sütve, rántva és párolva készítjük. Ízletes, száraz, fehér húsát célszerű minél egyszerűbben elkészíteni, hogy a hal íze érvényesülni tudjon.
Hazája Közép-Európa, különösen az Elba, Odera meg a Duna folyórendszere, továbbá néhány dél-németországi tó, illetve a Balaton. A folyami süllők íze kevésbé ízletes, színe szürkés, míg a balatoni süllő húsa fehér.
Sügér
A sügér hazánkban nem tartozik a konyhában gyakran használt halak közé, sőt, vagy éppen ezért, piacra is ritkán kerül, hiszen igen apró hal. Legnagyobb súlya maximum 3,5 kg. Fehér, szálkátlan húsa rendkívül ízletes, vetekszik a fogaséval. Számos rendkívül finom halétel készíthető belőle. Érdemes filét vásárolni belőle, mert nehezen pikkelyezhető illetve filézhető.
Keszeg
Íze a víz minőségétől függően változik. A pontyfélék családjába tartozik. Sokféle keszeg létezik: bagolykeszeg, dévérkeszeg, jászkeszeg, karikakeszeg, lapos keszeg, szilvaorrú keszeg, vörösszárnyú keszeg. Magyarországon gyakori a jászkeszeg, a dévérkeszeg pedig mindenhol megtalálható, még tengerben is. A lapos keszeg a torkolatokat kedveli, a karikakeszeg a lassú vizet. Szálkás húsú, sütve nagyon finom, de fontos, hogy a hal tiszta vízből származzon, hiszen csak akkor jó az íze.
A sort még bőven folytathatnánk, de inkább böngésszük a recepteket, és rohamozzuk meg az első piacot, ahol halat kaphatunk. Jó sütés-főzést mindenkinek!
