Biztosan találkoztunk már az invazív vagy inváziós szóval, amikor a kertgondozás a téma, az aktualitás. Nem kell különösebben megijedni, a selyemkóró nem harap, és nem fogja lebontani a házat, de helyükön kell kezelni ezeket a más néven özönnövényeket. Az invazív faj annyit tesz, hogy nem őshonos, viszont nagyon szapora, kvázi kiirthatatlan és ezzel elveszi a helyet, kiszorítja az őshonos növényeket. Ez pedig az ökoszisztémára nézve nem túl szerencsés.
Ezek az invazív növények nemcsak a helyet veszik el a többi fontos és eredendően meglévő fajtól, de a helyi méheket és a beporzási tevékenységet is megzavarják, hibridek jelenhetnek meg és ezekkel együtt még nagyobb területeket foglalnak el, mezőgazdasági, vadgazdálkodási és egészségügyi károkat okoznak. Igen, különböző pollenallergiákért is felelősek. Az a „legkevesebb”, hogy a saját kertünkből nem tudjuk kiűzni őket.
Megtévesztőek, mert nagyon sokuk mutatós, ismert, szeretett, ezért nem is nagyon értik a növénykedvelők és a kertben mozgók, hogy miért nagy a baj. A fentebb leírt okok elég nagy bajt okoznak, jobb nem szaporítanunk őket, ültetni pedig végképp ne ültessünk belőlük.
Íme, néhány özönnövény, amiről valószínűleg nem is tudtunk, hogy annyira nem természetes az együttélésünk velük.
Tarka podagrafű vagy kecskeláb
Elképesztő módon terjeszkedik ez az évelő és nem tűr meg maga mellett másokat. Ázsiából érkezett egész Európába és hozzánk is.
Nagyvirágú nadálytő
Úgynevezett „talajtakaró növény”, félárnyékban és nyirkos földben érzi magát a legjobban. Nemcsak invazív, de mérgező is.
Kínai karmazsinbogyó (alkörmös)
Nagytermetű, magas lágyszárú. Tömött, fürtös virágot általában júliusban hoz. Eredetileg Kínából érkezett, parkokba telepítették, de kivadult és terjeszkedik.
Szagos müge
Kedves neve, még kedvesebb kinézete van, de képes teljesen beteríteni az erdők talaját, ezzel kiszorítva a fontos honos vadvirágokat. Gyógynövényként gyulladáscsökkentő és nyugtató hatása van.
Ártéri japán keserűfű
Hamar összefüggő telepeket képez, Kelet-Ázsiából érkezett, de nálunk a Dunántúlon is nagyon jól érzi magát. Télen elfagynak és tavasszal még nagyobb erővel élednek újra, rizómáikból is. A föld alatt elvonják a tápanyagot a többi növénytől.
Szerző: Pákozdi Nóra
Még több kerti ötlet és tanács:
