Mindenki hallott már az öt (vagy három) másodperces szabályról, miszerint, ha a földre esett ételt ennyi időn belül felemeljük, akkor nyugodtan megehetjük, mert a kórokozóknak nem volt elég idejük, hogy rámásszanak az ételre...Vagy mégsem? A valóságban ez a folyamat nem épp úgy történik, ahogy mi azt logikusan elképzelnénk, de akkor egyáltalán nem szabad a földre esett ételt megenni, mert biztosan bajunk lesz tőle? Járjunk utána!
A három/öt másodperces szabály: tény vagy mítosz?
Már az is jól jelzi, hogy mennyi valóságalapja van ennek az elméletnek, hogy míg nálunk inkább a három másodperces szabály van érvényben, addig Amerikában öt másodperc áll rendelkezésre az étel megmentésére, ami jelentős különbség, hiszen majdnem a duplája.
Talán már sokan tisztában vannak vele, hogy ez egy városi legenda, amit valahol, valaki kitalált a lelkiismerete megnyugtatására, amiért a földről felvett dolgot evett meg, aztán az egész világon elterjedt.
A baktériumok néha képesek arra, hogy maguktól mozogjanak – bár nem mintha nagyon gyorsan mozognának – tehát ebből a szempontból működhetne ez a szabály. Csakhogy a fertőzött felülettel való érintkezéskor, jelen esetben a talajjal, a baktériumok azonnal átkerülnek az egyik helyről a másikra. Ráadásul az élelmiszerbiztonsági szakértők szerint a baktériumok ugyanannyira „szeretik” az ételt, mint mi. Ahogy nekünk is szükségünk van az élelmiszerre, hogy tápanyagot, energiát és vizet biztosítson számunkra az élethez, úgy a baktériumoknak is. A legtöbb élelmiszer tökéletes szaporodási és növekedési talaj. Tehát a leejtett ételek igazi ünnepi asztalt jelentenek a baktériumok számára.
Persze a baktériumok nem csak a piszkos padlón – vagy bármi máson– találhatók meg. Mindenhol ott vannak körülöttünk és nem utolsó sorban rajtunk, bennünk is. A pozitívum viszont, hogy nem minden baktérium az ellenségünk, sőt, vannak kifejezetten hasznosak is közöttük, gondoljunk csak a probiotikumokra, és a potenciálisan veszélyt jelentő fajták közül is számos képes a jól működő immunrendszer számára védelmet nyújtani (de természetesen nem minden baktérium és kórokozó esetében igaz ez sajnos).
Oké, de ha hosszabb ideig van a földön az étel, az több szennyeződést is jelent?
Igen és nem. Ahelyett, hogy arra összpontosítanánk, hogy az élelmiszerek mennyi időt töltenek a földön, jobban járunk, ha arra összpontosítunk, hogy milyen típusú szennyeződéssel van dolgunk, és hogy mennyi ideig volt az élelmiszeren.
Az élelmiszerek lemosása, eltávolíthatja a baktériumok egy részét, és csökkentheti a kockázatot, de nem lehet mindent lemosni, így nem lesz teljesen veszélytelen a dolog.
Összességében elmondhatjuk, hogy minél tovább vannak a baktériumok az élelmiszeren, annál nagyobb esélyük van arra, hogy elszaporodjanak.
Szennyeződés bárhol előfordulhat (nem csak a padlón)
A legrosszabb híre a padlónak van, hiszen általában ez a lakások legszennyezettebb pontja, ahova mindenhova minden irányból érkezik a piszok. Ennek ellenére azonban nem ez a lehetséges szennyeződések egyetlen színtere, bármilyen felület okozhat gondot. Milyen rendszeresen és hogyan takarítod a konyhai munkapultot? Ez egy nagy forgalmú terület a konyhában, ahol más típusú ételeket is feldolgozol, leteszel sok egyéb tárgyat (bevásárlótáskákat, pénztárcákat, esetleg kulcsokat), tehát éppúgy veszélyt jelenthetnek, mint a padló.
Akkor most mi legyen?
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ezentúl teljesen másképp kellene élned az életed, mint eddig, azaz ki kellene dobnod mindent, amit a földre ejtettél. Sőt, valószínűleg eddig is előfordult, hogy megettél egy-egy falatot, ami kirepült a kezedből, és nagy eséllyel semmi bajod sem lett tőle. Mérd fel a kockázatot, amivel ez járhat, és gondold át, hogy miként fogod elfogyasztani az ételt. Ha például a hagymakarika esett le, amit aztán úgyis megsütsz, akkor nyugodtabb lehetsz (pluszban még le is moshatod), hiszen a magas hőmérséklet is segít eliminálni a baktériumokat.
Még több az egészségről:
