Fogyókúrázók rémálma: a jojózás

A különböző diétákat kipróbáló fogyókúrázók körében talán nem ismeretlen a jojóeffektus. Nézzük, mi áll mögötte, és hogyan kerülhetjük el!

Az aktuális divatdiétának köszönhetően pár hét alatt gyorsan megszabadulhatunk néhány kilótól, és így szerencsére beleférünk a valentin-napi vacsorára kiválasztott ruhába.

Aztán eltelik egy kis idő, és azt vesszük észre, hogy hiába próbáljuk magunkra húzni a tavaszi szoknyáinkat, egyszerűen nem érnek össze a derekunknál. "Kénytelenek" vagyunk ismét nekifutni egy újabb csodakúrának, megint lecsusszan pár kiló, aztán hopp, itt a nyár, és valamiért nem áll már olyan jól a tavalyi fürdőruha.

A tükör előtt álldogálva elkönyveljük magunkban: mi aztán már sohasem fogunk lefogyni, a plusz súly a korral jár, de az is elég valószínű, hogy valami tőlünk független oka van a hízásunknak.

Miért nem sikerül?

Alapvetően mindenki tudja (de csak kevesen hiszik el), hogy lefogyni csak úgy lehet, ha kevesebb energiát veszünk magunkhoz, vagy többet használunk fel, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van. Az alapanyagcsere vagy nyugalmi anyagcsere azt a minimális kalóriamennyiséget jelöli, ami az alapvető életfunkciók (pl. szívműködés, légzés, testhőmérséklet) fenntartásához szükséges. A napi energiaszükségletnél a fenti alapanyagcsere-értékhez hozzáadódnak a napi tevékenységgel, fizikai aktivitással (munka, sport, stb.) felhasznált kalóriák.

Kattints a fotóra az Alapanyagcsere-kalkulátorért!

A rövid idő alatt gyors fogyást ígérő csodadiéták egyik "hibája", hogy gyakran olyan alacsony kalóriamennyiséget írnak elő, hogy ha tényleg betartjuk ezeket, nagy valószínűséggel az alapanyagcseréhez szükséges energiamennyiséget sem fogja elérni a napi energiabevitelünk. Erre reagálva viszont szervezetünk lelassítja az anyagcserénket, mivel vészhelyzetként éli meg a súlyos kalóriamegvonást, és igyekszik fenntartani az optimális állapotot. A diéta befejezése után hiába térünk vissza arra az étrendre, amivel korábban sikerült a súlyunkat tartani, előfordulhat, hogy nemcsak a kúra alatt leadott kilók jönnek vissza, hanem szerzünk még egy-két plusz kilót is melléjük.

A gyors fogyókúrák sikertelenségének egy másik oka, hogy ilyenkor elsősorban az izmainkból fogyunk, valamint vizet vesztünk. A karcsú izmos test helyett egy soványabb, de löttyedtebb alak fog visszanézni a tükörből.

Mire érdemes figyelni, ha elhatároztuk, le szeretnénk fogyni?

  • Ahhoz, hogy egy hét alatt egy kilogramm fogyást elérjünk, kb. 7000 kcal-val kevesebbet kell a szervezetünkbe juttatni. Ha hetente fél kg-t szeretnénk fogyni - 0,5-1 kg a heti javasolt fogyás - , akkor naponta kb. 500 kcal-val kevesebbet kell ennünk, mint korábban.
  • Az elején már volt róla szó, hogy nemcsak az energia bevitelének csökkentésével fogyhatunk, hanem azzal is, ha növeljük az energia felhasználását: azaz ha rendszeresen mozgunk is a megfelelő étrend mellé, akkor gyorsabb és kiegyensúlyozottabb testsúlycsökkenést érhetünk el, nem utolsó sorban pedig sokkal fittebbek is leszünk.
  • Megfelelő motiváció nélkül nem fog menni. A fogyni vágyók nagy része egyszer elérkezik egy ponthoz - rááll a mérlegre, és az egy sosem látott értéket mutat, vagy egy fényképezés után szembesül a fotójával - amikor tudja, hogy eljött az idő, nem halaszthatja tovább. Válasszunk hosszútávú célt, a barátnőnk esküvőjére lefogyni nem rossz, de mi lesz utána? Kitűzhetjük célként, hogy formába hozzuk magunkat egy félmaratonra, hogy képesek legyünk lépést tartani a gyerekek tempójával, vagy hogy a nyári szabadság alatt körbe tudjuk bringázni a Balatont.
  • A csodadiéták gyakori jellemzője, hogy egyszerűen kihagyják egyik vagy másik tápanyagot az étrendből. Az aktuális trendeknek megfelelően egyszer a zsír, máskor meg a szénhidrát a nagy bűnös, de mi ne dőljünk be ezeknek, mindegyik tápanyagra szükségünk van.
  • Fogadjuk el, hogy ez egy hosszú folyamat! Bár távolról sem tökéletes hasonlat, de egy idegen nyelv megtanulásához is rengeteg időre, munkára van szükség, és sok lemondással is jár. Miért lenne ez másként az életmódváltással elért fogyással?
  • A mindennapos mérlegre állás nem feltétlenül jó ötlet. Ingadozhat a súlyunk - ezt többek között a folyadékfogyasztás is befolyásolja - , és könnyen elkeseredhetünk, ha egyik napról a másikra fél kilóval többet mutat a mérleg, és nem kevesebbet. Hetente egyszer álljunk mérlegre, de mérhetjük a has vagy a csípő körfogatát is, a ruháinkon biztosan érezni fogjuk a változást. Ha azt vesszük észre, hogy a fogyás megállt, és egy hónapja már nem történik semmi, bár nem változtattunk a táplálkozáson és a mozgáson, lehet, hogy elértük a szervezetünk számára ideális súlyt.

Olvastad már?

A testsúlymérés szabályai

  • Az életmódváltáshoz idő kell. Ha becsúszik egy-egy nem túl jól sikerült nap, és többet ettünk, vagy kimaradt a betervezett mozgás, ne adjuk fel. Gyerekként hányszor estünk a biciklivel, mire sikerült megtanulni rendesen bringázni?
  • Gyakran a stressz elől is az evésbe menekülünk. Készítsünk erre is stratégiát, írjunk egy listát arról, mik azok a tevékenységek, amelyekkel képesek vagyunk megnyugtatni magunkat az evésen kívül. Ha előáll egy stresszhelyzet, kapjuk elő a listát, és válasszunk ki róla valamit! Ez persze elsőre bizarrnak tűnhet, de idővel már nem lesz szükség a listára!

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek