Egy, az Aging Cell-ben publikált ausztrál tanulmány a biológiai életkor és az étrendi változások összefüggését kutatta. Eszerint a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott étrend lassíthatja az öregedést. Nézzük, hogy egészen pontosan, milyen étrendbeli szokások járulnak ehhez hozzá!
A tanulmányról
A kutatásban 104 idősebb felnőtt vett részt, akik alapvetően egészségesek voltak, nem dohányoztak, és nem volt cukorbetegségük vagy ételallergiájuk. A vizsgálat elején egy héten át étkezési naplót vezettek, és lemérték az elfogyasztott ételeiket.
Ezután a résztvevőket véletlenszerűen négy különböző étrend egyikébe sorolták:
- illetve mindenevő vagy félig vegetáriánus étrendre.
- A mindenevő csoport ehetett húst,
- míg a félig vegetáriánusok vörös húst és csirkét nem fogyaszthattak, de halat, tojást és tejtermékeket igen.
- Minden étrend főként teljes értékű, kevésbé feldolgozott élelmiszerekből állt.
A vizsgálat négy hétig tartott, és a résztvevők maguk dönthettek arról, miből mennyit fogyasztanak, mikzözben folyamatosan vezették az étkezési naplójukat.
A kutatás elején és végén vérmintát vettek, valamint megmérték a testösszetételt és a fizikai teljesítményt is, hogy össze tudják hasonlítani az étrendek hatásait.
Milyen eredményre jutottak a kutatók?
A vizsgálat végén azt találták, hogy a hagyományos, magas zsírtartalmú mindenevő étrendet követő csoportnál nem változott érdemben a biológiai kor. Ez valószínűleg azért lehetett, mert az ő étrendjük hasonlított leginkább a megszokott étkezésükhöz.
A legnagyobb javulást a magas szénhidráttartalmú, mindenevő étrendet követő csoportnál figyelték meg: náluk csökkent leginkább a biológiai kor. A két félig vegetáriánus csoportnál is láttak kedvező változásokat, de ezek nem minden esetben voltak elég erősek ahhoz, hogy biztos következtetést lehessen levonni.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni!
A vizsgálat viszonylag rövid ideig tartott, és kevés résztvevő vett benne részt, ezért nem tudni, hogy a hatások hosszú távon is fennmaradnak-e. Az is befolyásolhatta az eredményeket, hogy a résztvevők otthon éltek a vizsgálat alatt, így előfordulhatott, hogy a kijelölt étrenden kívül más ételeket is fogyasztottak.
Következtetés
A tanulmány egyik fontos tanulsága, hogy nemcsak az számít, mennyi szénhidrátot vagy zsírt eszünk, hanem az is, milyen forrásból származnak.
A vizsgálatban minden étrend sok teljes értékű, kevésbé feldolgozott növényi ételt tartalmazott, például zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonákat. Ez arra utal, hogy a növényi alapú, természetesebb ételek kedvezően hathatnak az egészségre és akár a biológiai öregedésre is.
A kutatás azt is megerősíti, hogy érdemes csökkenteni az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, például a gyorsételekét, chipsekét, péksüteményekét vagy feldolgozott húsokét. Ezek helyett előnyösebb a rostban gazdag, természetesebb ételeket választani.
A több növényi étel fogyasztása több rostot, antioxidánst és egészséges zsírt biztosít, amelyek hozzájárulhatnak a hosszabb és egészségesebb élethez.
A kutatások szerint ez csökkentheti többek között a szívbetegség, a cukorbetegség, bizonyos daganatok és akár a demencia kockázatát is.
