Megkezdődött csütörtökön a mohácsi busójárás, amelynek keretében hat napon át rekordszámú, 1600 jelmezes űzi a telet a Duna-parti városban, Mohácson. A busójárás egy olyan farsangi alakoskodás, amivel a városban és környékén élő délszlávok igyekeztek minél messzebbre űzni a fagyos és hideg napokat.
A busójárás eredete
A római katolikus sokácok, akik eredetileg Bosznia-Hercegovinából települtek Mohács környékére eredetileg poklade, azaz karnevál néven ismerték a tavaszváró hagyományt. Miután Mohács felszabadult a török fennhatóság alól, és az elnéptelenedett településekre megérkeztek a sokácok, magukkal hozták a pokládét is, ami a magyarországi betelepülés után folyamatosan alakult, végül elnyerte ma ismert formáját.
A török és a szláv népcsoportok bevett szokása a tél elbúcsúztatása, a maszkok pedig a telet igyekeznek elijeszteni, hogy annak esze ágában se legyen visszajönni. Az első írásos emlékek a 18. századból valók, a maszkok eredetéről pedig több monda is kering. Az egyik ilyen, hogy a török elől menekülő sokácok a Karapancs mocsárban rejtőztek, de megelégelve az elnyomást, vérrel kikent fa maszkokat és birkabőrt öltöttek, majd nagy hangoskodás közepette, csónakjaikkal átkeltek a Dunán, és elkergették a törököket.
Ez is érdekelhet!
Érdekességek, amiket nem tudtál a farsangi fánkról!
Látványos télűzés
A farsangi időszak hivatalosan január 6-tól, azaz vízkereszttől hamvazó szerdáig, vagyis idén március 6-ig tart. Ezen időszak alatt a hangos mulatságok, a farsangi bálok mind arra hivatottak, hogy elűzzék a sötétséget, amik közül a busójárás az egyik leglátványosabb, legszórakoztatóbb szokás. A mulatságok csúcspontja a karnevál, a farsangvasárnap, vagy ahogy sokan nevezik: a farsang farka. Régen a húsvét előtti 47. naptól, azaz húshagyó keddet megelőző vasárnaptól keddig tartottak a nagy mulatozások, ma már előbb kezdődnek.
Receptek a busójáráshoz:
A busójárás a partra szállással kezdődik: a túlpartról, Kismohácsról érkezők áteveznek, majd következik a leglátványosabb része, a jelmezes felvonulás, amit ágyúlövés, kerepelés, és erős kolomplás, zaj kísér. Végül, amikor a nap már lenyugvóban van, a télbúcsúztató koporsót hatalmas máglyán égetik el, miközben körtáncot járnak a tűz körül.
Busók és jankelek
A busók fűzfából készült, hagyományosan állatvérrel festett maszkjait birkabőrcsuklya fedi, amiket ma már neves népművészek készítenek. Ruházatuk elengedhetetlen része a tarisznya, a fehér, szalmával kitömött vászonnadrág, amire színes gyapjúharisnyát és bocskort húznak. A jellegzetes birkabőrt kifordítva viselik, amit derékban marhakötéllel, lánccal, kötnek meg. A láncra kolompokat aggatnak, amik mellett a zaj jelentős részét a kereplők és a fakürtök adják. A busók jellegzetes kellékei még a buzogány, a díszes mosósulyok, valamint a busóbaba is, amit teknőben hordoznak. Régen házról házra jártak, varázslatokat végeztek, amikért cserébe ételt, italt kaptak.
A kürtös, teknős, ördögkerekes és szekeres busók ágyúszóra vonulnak Mohács főterére, akiktől a jankelek tartják távol a busójárásra érkezőket: ruházatuk rongyokból áll, és hamuval, liszttel, fűészporral, korommal, ronggyal töltött zsákokat cipelnek, amikkel a csúfolódó gyerekeket püfölik. A jankele valójában egy név: az elnevezés egy 19. századi zsidó ruhakereskedő, Jankele Grün után maradt fent, aki használt ruhákat árult. Mivel állandó céltáblája volt a csúfolódó gyerekeknek, válaszul rendszerint hozzájuk vágta a ruhákkal teli zsákokat. A busók és a jankelek mellett lakodalmas öltözetbe bújt férfiak és lefátyolozott arcú nők is részei a felvonulásnak.
A busójárás hungarikum
De nemcsak a mohácsi busók, hanem a szerbektől kezdve a lengyelekig sokan érkeznek a felvonulásra saját, a busójáráshoz rendkívül hasonlító szokásokkal. A bolgároknál kukeri felvonulást tartanak - amihez a magyar busójárás is visszavezethető -, de Svájcban, Spanyolországban, Szlovéniában, Horvátországban, Olaszországban és Szardínián sem feledkeznek meg a télbúcsúztatásról: fekete, fából készült maszkokat viselnek a mamutones-nek nevezett felvonuláson.
Receptek a busójáráshoz:
A busójáráson a busók a nézőközönség női tagjaival és a gyerekekkel játszadoznak, és az összegyűlteket válogatás nélkül ijesztgetik. Érdekesség, hogy az etikai kódexükben nincsenek szigorú erkölcsi szabályok, és ebben az időszakban a megítélésük sem akként történik, ahogy egy átlagos napon. Vagyis aki busójelmezbe bújik, egyfajta szabadságélményben is részesülhet.
A mohácsiak a busójárást az évszázadok során sem hagyták feledésbe merülni, és 2012 óta hungarikumként tartjuk nyilván, 10 éve pedig, 2009 óta az UNESCO felvette az emberiség szellemi örökség reprezentatív listájára, 2012-től pedig hungarikumnak számít.
Az idei busójárásra 2019.02.28. és 2019.02.05. között látogathatsz el.
Ezeket olvastad már?
Panír, a ropogós, aranyló bunda, amibe mi, magyarok, bármit képesek...
Az örök klasszikus, a rántott hús illata összeforrt a vasárnapjainkkal, de honnan ered? A rántott hús szinte hungarikumnak számít, pedig nem magyar találmány, hanem bizánci.
Petrás Gabriella
5 vadonélő, vitaminban gazdag növény, amiből finom mártásokat, leveseket és...
Lassan érkezik a tavasz. Sok olyan növény bújik meg a fűben, amelyeknek a tányérunkon is van helyük. Így készítsd el őket!
Petrás Gabriella
Ételek, amiket nagyanyáink örömmel falatoztak
Volt idő, amikor a szalonna láttán nem a koleszterin, a tehéntejtől nem a laktóz érzékenység és a fehér kenyérről sem a kalória jutott az emberek eszébe.
Petrás Gabriellavia MohacsiBusojaras, MTI, Wikipedia
