Az endívia egy kis rejtély a zöldségek világában. Bár lehet, hogy egyszer-kétszer már belekerült a salátádba, de tudod, hogy pontosan mi is az? Vagy hogy miben különbözik a salátától? Most minden kérdésedre választ kapsz az endíviával kapcsolatban, többek között arra is, hogyan lehet a legjobban kiélvezni a zöldség karakteres ízét.
Mi is az endívia?
Bár az endívia ropogós levelei hasonlatossá teszik a salátához, valójában semmi köze hozzájuk: az őszirózsafélék családjába, a cikória nemzetségbe tartozó természetesen keserű, leveles évelő növény.
Az első endíviafélék feltehetően Egyiptomból és Indonéziából származnak, és a 16. században jutottak el Európába. Az endíviának többféle fajtája létezik, amelyek nemcsak kinézetükben, színükben térnek el, de ízükben is.
Milyen fajtái léteznek?
- Belga endívia: Ez az Európában termesztett növény talán a legismertebb endíviafajta. Bár többféle eredettörténet is létezik - többek között az egyik szerint a belga endívia egy cikóriatermelőtől származik, aki elfelejtette kihúzni a cikória gyökerét, és így jött létre a kihajtott endívia -, csak az biztos, hogy a fajta először Belgiumban jelent meg az 1800-as években. A belga endívia levelei tömöttek, szilárdak, világosak, enyhén zöld végűek és mérsékelten kesernyés ízűek.
- Vörös endívia: A belga endívia enyhébb ízű unokatestvére - ez az endívia a vörös cikória és a fehér endívia keresztezéséből született meg, ugyanolyan kemény levelekkel, mint a fehér endívia, de mélyvörös-lila színéről ismerhető fel könnyedén.
- Escarole (más néven széleslevelű vagy bataviai endívia): Széles, göndör, zöld levelű, enyhe ízű endíviafajta, amely salátákban vagy levesekben a salátazöldeket helyettesítheti.
- Frisée (más néven fodros endívia): Az escarole endívia alváltozata, kisebb levelekkel és hasonlóan enyhe ízzel, amely jól használható salátákban.
Hogyan termesztik az endíviát?
Míg az escarole és a frisée betakarítása a salátához hasonlóan történik, a belga és a vörös endívia termesztése egyedi, kétlépcsős eljárással történik. Az endívia először 150 napot a földben elültetve tölt, hogy a gyökér és a levelek kifejlődjenek, majd egy hűtőházba szállítják, ahol a gyökereket fokozatosan sötét, párás és hűvös helyiségbe szállítják egy második, 28 napos növekedési időszakra. Az endívia általában egész évben kapható.
Milyen az endívia íze?
Az endíviát általában kesernyés ízűnek írják le, bár ez nem feltétlenül rossz dolog. A kulcs ahhoz, hogy az épp kellően kesernyés ízt kapj, hogy olyan belga endíviát kell választani, amelynek levelei inkább sárgák, mint zöldek. A fény hatására a belga endívia egyre keserűbbé válik, ezért nem érdemes sokáig tartogatni, plusz az íz kiegyensúlyozása érdekében ajánlott világos, citrusos, sós, édes és krémes ételekkel párosítani.
Hogyan tárold az endíviát?
A legjobb a spenóthoz, a fejes salátához és más leveles zöldségekhez hasonlóan a hűtőszekrény alsó fiókjában tárolni, itt körülbelül három-hét napig áll el. Ha azt veszed észre, hogy az endívia nyálkás vagy barna foltok jelentek meg rajta, akkor az azt jelenti, hogy megromlott.
Hogyan készítsd el az endíviát?
Az escarole és a frisée nyersen és főzve is fogyasztható, és a többi levélzöldséghez hasonlóan kell kezelni. A belga endíviával ugyanez a helyzet: a nyers belga endívia elkészítéséhez vágd le a gyökérvéget a növényről, és hámozd le a leveleket, hogy szétválaszthasd őket. A belga endívia keserűségét a párolás és a grillezés enyhíti.
További hajmeresztő konyhai ötletek várnak:
