Huszadik napja nem ittam alkoholt, de be kell valljam, most már kicsit unom az absztinenciát. A hónap elején volt némi elképzelésem arról, hogyan fog működni a dolog, persze egész máshogy alakult. Mondom a tapasztalatokat!
Kedvenc kérdésem: "Mi van, terhes vagy?"
Általában ez az első reakció, mikor társaságban visszautasítom az alkoholt. Nyilván nem vadidegenek szegezik nekem a kérdést, de kezdek rajta megsértődni. Most komolyan, olyan szeszkazánnak ismernek a saját ismerőseim és barátaim, hogy a nem ivás csak azt jelentheti, hogy anyai örömök elé nézek?
Anyagilag nem lettem sokkal beljebb
Tulajdonképpen nem csoda, hogy a magyarok ennyit vedelnek - ha az árakat nézem, akkor nem éri meg nem inni. Míg egy belvárosi szórakozóhelyen, kocsmában vagy kávézóban 1200 Ft-ért kapunk egy jobb vodkától készült vodka-szódát, addig egy cukorból, vízből, és némi citrusból készült limonádéért ugyanezen a helyen simán elkérnek 900 Ft-ot. Tulajdonképpen 300 forinttal vagyok csak előrébb körönként, úgyhogy egy este legjobb esetben is csak 1000 Ft-al lett kevesebb a büdzsé. Teákkal még durvább a helyzet - komolyan, mindenki a kézműves sörök ára miatt siránkozik, mikor egy olcsó, gyümölcsízű fűrészporból készült pár centis filter meg egy bögre forró víz 500 forint felett van?
Behoztam az olvasási restanciáimat
Megvan az a kép, mikor 5-6 könyv tornyosul az éjjeli szekrényeden már fél éve, és nem haladsz velük? Na, én most szépen lecsökkentettem ezt a mennyiséget. Nem a gyors olvasást sajátítottam el, csak kihagytam azokat az estéket, ahol alkoholszürcsölgetéssel kevert chit-chat a fő program, és helyette nekiestem a felhalmozódott könyveimet elolvasni. Azért itt most nektek megsúgom, hogy így a második trimeszterben már jobban esne mellé egy pohár vörösbor, mint a mentatea.
Nem is velem van a baj, hanem másokkal!
Egyre inkább azt érzem, hogy semmi baj nincs azzal az ivászattal, amit a normál életben tolok - jó minőségű alkohol, napi szinten, de kis mennyiségben. Aggódjon inkább az, aki a kamaszkora közepe óta eltelt több mint 15 évben sem volt képes túljutni azon, hogy ha péntek, akkor rúgjunk be - mindegy, hogy mitől, lényeg, hogy szombaton fájjon.
Kis csalás nem csalás
Azt azért be kell valljam, hogy munkaköri kötelességből egy egészen picit csaltam. Múlt héten a Babel téli menüjének bemutatójára voltam hivatalos, és a hat fogásos degusztációs menü mellé bizony borsor is járt. Kis hezitálás után úgy döntöttem, hogy egy ilyen vacsora mellől kihagyni a bort több mint butaság, nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen szakmai kötelességem összekóstolni a jó bort a jó étellel. Így aztán minden tételből kértem egy evőkanálnyit. Mivel a többi alkohollal összekötött munkahelyi kötelességet kizártam, úgy döntöttem, ez még belefér. És ha szerintetek sem estem ki, akkor nagy drukkolást kérek az utolsó tíz nap abszolvásához!
Ezt olvastad már az ízHuszár Magazinon?
Józanságom története, avagy 30 nap alkohol nélkül - elindult a kaland, helló Száraz November!
