A D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében. Ez a mennyiség orvosi felügyelet nélkül is szedhető, és hosszú távon is biztonságos. Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin pótlására javasolt készítmények szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény – áll a Semmelweis Egyetem (SE) közleményében.
A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól-októberig – napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon töltött tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.
Problémát is okozhat, ha túl sokat szedünk
Takács István egyetemi tanár, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója kitért arra is, hogy az elmúlt években 3-5-szörösére nőtt a D-vitamint fogyasztók aránya, ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a túl nagy dózis (napi 6-10 ezer NE) hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet. Megnöveli ugyanis a vizeletben a kalciumkoncentrációt, és többek között vesekövet is okozhat.
Mi változott?
Az első hazai, D-vitaminnal kapcsolatos egységes ajánlást tíz évvel ezelőtt fogadták el a szakemberek, akik 3-4 évente újítják meg a D-vitamin szedésével kapcsolatos alapelveket az új tudományos eredmények tükrében. Legutóbb éppen a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika szervezésében valósult meg az a konferencia, ahol a legújabb tudományos kutatásokat vitatták meg, és az ajánlást is frissítették.
A D-vitamin pótlására javasolt napi dózis nem változott, de újdonság, hogy a szükséges mennyiségű vitamint – egészséges felnőtt 2000 NE vitaminigényével kalkulálva – akár heti egy alkalommal (14 ezer) vagy havi egyszeri adagban (60 ezer) is lehet pótolni.
Koronavírus esetén
Nincs szükség ennél magasabb napi adagolásra, kivéve súlyos COVID-19 betegség alatt, amikor 5 napig 12 ezer NE-et, utána 4000 NE-et kap a beteg a kórházi tartózkodás ideje alatt, és ezzel telítik a D-vitamin raktárát, ezért hívják ezt telítő dózisnak – magyarázza a professzor, utalva arra, hogy összefügg a D-vitamin-hiány és a COVID-fertőzés súlyosabb lefolyása.
Dr. Takács István kiemelte, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, illetve az autoimmum betegségek elleni küzdelemben is.
Még több vitamin:
