Nem teljesen tisztázott a mai napig sem, hogy honnan ered a Wellington bélszín elnevezése. Az biztos, hogy az angol konyha egyik gyöngyszeme. Az egész bélszínt szakszerű megtisztítása után elősütjük, majd körbevesszük valamilyen krémmel - leggyakrabban apróra vágott párolt, fűszeres gombával vagy libamájjal.
Ezt néhányan bevonják egy palacsintával, hogy a hús leve ne áztassa el az egész gasztronómiai élményt körbefonó leveles tésztát. Egyesek az angol Wellington grófhoz kötik az elnevezést, de ez nem jelenti azt, hogy az ő konyhájából származna a csodafinom ünnepi étel - a századfordulós Angliában rendkívüli népszerűségnek örvendtek a tésztában sült húsok, akár a szegényebb rétegeknél is. Sőt, egy hasonló receptje a franciáknak is van ugyanebből a korból.
Ha Wellingon bélszín készítésére adjuk a fejünket, tényleg adjuk meg a módját, nem fogjuk megbánni! Ha nincs kedvünk, időnk ennyit pepecselni, netán a pénztárcánknak lenne túl nagy kihívás egy ekkora bélszín beszerzése, akkor is meríthetünk ötletet az elkészítésből: a leveles tésztában sült sertésszűz, csirkemell, vagy más hús is szuper ötlet hétvégi ebédre, mikor kicsit jobban ráérünk. Hogy gombával, sonkával, vagy más egyébbel béleljük ki pluszban a tésztát, az már igazán csak a kreativitásunkon múlik!
