Legyen szó zsemléről vagy zsömléről, ez az egyik legnépszerűbb pékáru a magyar piacon. Míg 15-20 évvel ezelőtt a még ducira fújt vizes zsemle volt a keresettebb termék, addig a hipermarketek és a pékipar gyors fejlődésének köszönhetően ma már szinte nincs olyan élelmiszerbolt, ahol ne találkozhatnánk a szépen, körben bevagdosott, picit nehezebb és testesebb császárzsemlével.
Az öt ívben bevágott zsemléről sokan hiszik, hogy nevét az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodójáról, Ferenc Józsefről kapta, erről találtam egy amerikai cikket is, mely szerint a pékáru egyszerűen azért lett a császár előtaggal ellátva, mert Ferenc Józsefnek ez volt a kedvenc reggeli fogása, általában kettőt evett meg belőle valamilyen felvágottal és meleg teával. Logikusnak hangzik, a zsemlén bevágott öt vonal pedig a TasteAtlas cikke szerint a koronát akarja jelképezni.... nos, ehhez már több képzelőerő kell.
A zsemle történetét rengeteg mendemonda övezi: a leghitelesebb korabeli forrás szerint nem a Kaiserhez, hanem sokkal inkább egy Kayserhez köthető a név keletkezésének eredete, ráadásul a császárzsömle eredeti formájában már az 1700-as években is létezett (I. Ferenc József viszont „csak" 1830-ban látta meg a napvilágot).
A bevágott zsemlét egy Herr Kayser nevű bécsi pék készíthette el először, így lett az osztrák péksütemény neve Kaysersemmel, az idők során pedig – talán éppen császári hatásra – a pék nevében található Y-hangzó szépen lassan AI-ra cserélődött. Hogy a zsemle nem Ferenc József idejében lett kitalálva, azt az alábbi Martin van Meytens-festmény is igazolja, mely még az 1760-as években készült:
Az is lehet, hogy nem Herr Kayser volt a zsemle feltalálója, egyesek szerint ugyanis már az 1400-as években uralkodó III. Frigyes császár is saját arcképpel ellátott zsemléket süttetett, szól azonban teória arról is, hogy a név az olasz „a la casa”, vagyis '„a ház módjára” kifejezésből származik, az egyik szintén lehetséges eredettörténet pedig II. József, a kalapos király nevéhez köti a zsemle nevének születését.
A 18. században a zsemle árát és súlyát törvényben szabályozták. A liszt magas ára miatt azonban a pékek alig tudtak profitot termelni, ezért 1789-ben a pékek céhe küldöttséget intézett II. József császárhoz, hogy kérje a zsemle szabad árképzését. A császár – mert elvileg annyira megtetszett neki a pékek mestersége – jóváhagyta a zsemle kivonását a statútumból, ennek tiszteletére lett a zsemle császárzsemle.
Hogy mi pontosan a császárzsemle eredete, talán senki sem tudja biztosan, az azonban tény, hogy ennek az egyszerű péksüteménynek hosszú története van, így legközelebb, ha császárzsemlét eszel, gondolj arra, milyen sok legenda kering erről az egyszerű szendvicsalapanyagról.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
