Charles Dickens 1843-ban jelentette meg a Karácsonyi ének című művét, ami a mai napig évről évre, ciklikusan vezeti az ünnepi olvasási listákat. Örök tanítómese, ami a fösvénységről szól, miközben egy érzékenyítő história a viktoriánus kor angol társadalmi berendezkedéséről, a válság idejének nehézségeiről. Figurái örök érvényű tulajdonságokkal, erényekkel és jellemhibákkal lettek felruházva, miközben Dickens kikarikírozza kora társadalompolitikájának kézzelfogható csorbáit.
Scrooge, az ünnep Grincse
Szinte biztos, hogy a kisregény nélkül ma másképp ünnepelnénk a karácsonyt. Az író ugyanis a vallási áhítatot inkább vitte a karácsonyfa, a szépen csomagolt ajándékok, a gazdagon terített asztal és persze az elesettek megsegítésének irányába. A feszültségkeltés egészen szélsőséges, hiszen egyik főhősünk, Ebenezer Scrooge egy uzsorás, aki vagyonos ember, és nála zsémbesebb, gonoszabb és fösvényebb fickót el sem képzelhetnénk. Utálja a karácsonyt, az ünneplést és a vidámságot, nincs semmilyen öröm az életében.
Ő az angol Grincs, popkulturálisan pedig minden amerikai regény és film origója. Valaki, aki hülyeségnek tartja az ünneplést, irtózik a díszektől, a fától, nem kíván finomat enni, csak túl lenne már a hacacárén és folytatná a pénzkuporgatást, amit egész évben tesz.
Nem akarja elmismásolni a munkát, nem érti, hogy erre a szükségtelen napra miért kellene leállni, és veszélyeztetni a gazdaságot. Ahogy azt sem tudja feldolgozni, hogy minek boldog karácsonyt kívánni, és hogy lehet boldog az, akinek üres a pénztárcája. Viszont három szellem érkezik a zsugori uzsoráshoz, hogy megváltoztassák attitűdjét és az ünnephez való hozzáállását. Ezek a szellemek a múltból, a jelenből és a jövőből érkeznek, és segítségükkel Scrooge a történet végére megszabadul a démonjaitól. Ehhez viszont kell némi viktoriánus boszorkányság.
Bob Cratchit és Tim szomorú története
A történet másik fontos szereplője Scrooge alkalmazottja, Bob Cratchit, akit főnöke a végkimerülésig dolgoztat, ennek ellenére nagyon szerényen él szerető családjával. Közöttük pedig fiával, Timmel, akit súlyos betegség kínoz. A második szellem bemutatja ezt a jelent és a betegsége ellenére igen életvidám fiút, Scrooge megtudja, hogy ha nem változik alkalmazottja anyagi helyzete, és nem segít nekik, Tim hamarosan meg fog halni.
Nos, ez sorsdöntő pillanat, az örökké zsémbes uzsoráson eluralkodik a rossz érzés, amit a harmadik szellem csak tovább fokoz azzal, hogy magát Scrooge-t mutatja meg, halottan, szerető család és barátok nélkül.
Csoda történik!
Ez a szörnyen viselkedő, mindent elítélő és utáló ember karácsony reggelén úgy ébred, mintha kicserélték volna. Él az előző nap még pokolba kívánt adományozási lehetőséggel, egy hatalmas pulykát küld Cratchiték otthonába, megemeli a férfi fizetését és törődést mutat a család és Tim felé is, karácsony napját pedig Fred rokonával és családjával tölti, teljes áhítatban, sok nevetéssel és finom falatokkal körbevéve.
Az ünnep akkor jó, ha együtt lakomázunk
Így ez a kisregény elhozta korának és a jövő nemzedékének is a karácsony szellemét: a családi összejövetelek örömét, a lakmározást, az együttlétet és természetesen a jótékonyság jelentőségét. Érdekes adalék, hogy alapvetően Angliában Dickens regénye előtt libát tettek az ünnepi asztalra, ő viszont ezt pulykára cserélte és ez a szokás meg is maradt a viktoriánus kor óta. Ahogy az angolszász országokban továbbra is kedvelt körítés a sült mellé az almaszósz, a burgonyapüré, a zsályás-hagymás pecsenyelé.
Desszertképp a christmas puddingot fogyasztják, ami egy aszalt gyümölcsös finomság, készítéséhez pedig kedves babona is tartozik: a tésztáját a család minden tagja megkeveri egyszer, és kíván egyet az eljövendő esztendőre.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Szerző: Pákozdi Nóra
Ezek a karácsonyi cikkek is érdekelhetnek:
