"A zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak íze, színe, alakja a világ egyik csodáját jelenti" – Vida Katalint könyvéről kérdeztük

Nappal pszichológus, éjjel gasztroblogger – így definiálja magát Vida Katalin, a Babramegy blog szerzője, aki elkötelezett nagykövete a hazai, szezonális és termelői alapanyagoknak. Új könyve, az Idei, hazai, zöld kapcsán beszélgettünk vele.

A Nosalty elkötelezetten támogatja a hazai termelőket, ételmanufaktúrákat és kisvállalkozásokat, épp ezért indítottuk el a karácsony közeledtével #HÁZICSEMEGE sorozatunkat. Ezt a szemléletmódot, a hazai, szezonális és termelői ételek ügyét tűzte ki blogjának zászlójára Vida Kata is. A Babramegy blog szerzője pedig a virtuális térből kilépve egy szakácskönyvvel rukkolt elő, ami a már megszokott stílust hozza: az Idei, hazai, zöld című könyv összesen 48-féle zöldségkrém és snack receptjét tartalmazza idénynek megfelelően, rengeteg háttérinformációval és érdekességgel kiegészítve.

Pszichológusként a munkád során mennyire kerül előtérbe a táplálkozás egy-egy tanácsadás alkalmával? Miben járul hozzá a te munkádhoz, ha tudod, milyen ételeket fogyaszt a kliensed?

Aki tanácsadásra érkezik hozzám, általában nem ezzel a témával jön. Inkább azt mondja el, hogy szorong, nem tud leválni a családjáról, esetleg trauma érte, de a legtöbb hozzám forduló kliens gyakran instabil állapotban érkezik, így elsődlegesen stabilizálni kell őket. Ennek egyik alapvető eleme, amikor „Egyéni öngondoskodási tervet”, angolul „Self-Care Plan”-t állítunk össze a kliensekkel, végigbeszélve azokat a szempontokat, amelyeket ő maga tesz vagy tehet a saját stabilitása érdekében, és ennek keretén belül a táplálkozás témáját is át lehet beszélni. Az elmúlt pár évtized kutatási eredményei alapján tudjuk, hogy a bélrendszer és az agy között szoros összefüggés áll fenn, ez az ún. mikrobiom–bél–agy-tengely.

Az idei év nem kevés kihívást tartogatott, ezek közül az egyik a bezártság, hogy sokkal kevesebbet lehet kimozdulni. Mik ennek a veszélyei? Tapasztalataid szerint miben változtak az emberek táplálkozási szokásai ebben az időben?

Még nyáron olvastam, hogy a Nébih egy 3000 fős reprezentatív kutatást készített a karantén alatti fogyasztási szokásokról: "A lakosok több figyelmet tudtak fordítani a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszer-biztonságra (személyi és konyhai higiénia), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre. Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is."

Ezt a klientúrámban is abszolút tapasztaltam, megnőtt az otthon főzés, a helyi és szezonális alapanyagok beszerzése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, és ez mind nagyon örömteli irány.

Fotó: Heim Alexandra, stylist: Freundlieb Anna

A téli borongós idő amúgy sem kedvez a hangulatnak, erre még rájön a járvány. A táplálkozás hogyan segíthet a hangulat javításában?

A nagy mintákon végzett, statisztikailag igazolt vizsgálatokból egyértelműen látszik, hogy az alapvetően egészséges vagy mediterrán diéta összefügg a mentális egészséggel, bizonyos kutatások szerint a mediterrán diéta 30 százalékkal alacsonyabb rizikófaktort jelent a depresszióra. Ezen belül is, akik több zöldséget és gyümölcsöt esznek, saját beszámolóik alapján boldogabbak és elégedettebbek az életükkel. Ezzel szemben a tipikus nyugati étrend, a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek magas bevitele rosszabb mentális egészségi mutatókkal jár együtt. A zöldség- és gyümölcsbevitel, valamint a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása pedig nemcsak a bennük található tápanyagok, hanem a rosttartalmuk miatt is kiemelkedő fontosságú, mivel ezek a tápanyagok az egészséges bélflórát biztosítják. Azt emelném még ki, hogy az omega-3-mal összefüggésben vannak megbízható eredmények a depresszió csökkentésében, és mind az olajos magvak, mind pedig a halhús jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, úgyhogy mindenkit támogatnék a halfogyasztásban is!

A korlátozások értelmében nem lehet az éttermekben fogyasztani, így felértékelődött az otthon főzés, ugyanakkor az éttermeket is támogatni kell a túlélésben. Ha szoktál, te honnan rendelsz házhoz ételt?

Pont nemrég állítottam össze egy listát a kedvenc rendelős helyeimről, persze a házhoz rendelt étel sosem teljesen olyan, mintha ott helyben ennék, a szakácsnak nincs lehetősége a hőmérsékletet, a tálalást, az állagot úgy ellenőrizni, mint ahogy szeretné, ez most egy ilyen dolog, cserébe otthon és biztonságban lehet az ételeknek örülni. Ha már hal, Budapesten a legjobb halételeket szerintem a Halkakasban adják.

Az új könyved, az Idei, hazai, zöld is az otthoni főzésben segít, hiszen a témái a zöldségkrémek és snackek. Miért ezekről írtál? Miben szeretnél segíteni az új könyveddel az olvasóknak?

Egyetemi éveim alatt, a kollégiumban kezdtem el főzni, és hamar beleszerettem a közel-keleti konyha fogásaiba. Ugyanakkor elkezdett foglalkoztatni, hogyan lehetne a közel-keleti ízek kavalkádját hazai alapanyagokból megvalósítani. Így kezdtem el erről egyre többet írni Babramegy nevű blogomon, majd a lakótársaimmal az albérletünkben lakáséttermeket is szervezni. A zöldségkrémek minden alkalommal nagy sikert arattak. Ezért született az ötlet, hogy összeállítok egy szezonálisan rendeződő és helyi alapanyagokkal dolgozó zöldségkrémes szakácskönyvet, hátha kedvet kap más is a zöldségszerelmes étrendhez. Nem vagyok vegetáriánus, esetenként eszem húst és halat is, de mind saját magunk, mind a környezetünk szempontjából is a legjobb döntés sok zöldséget enni, ezért határoztam el, hogy egy zöldség-, illetve gyümölcs központú könyvet írok. A zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak ezerféle íze, színe, formája, alakja nekem a világ egyik csodáját jelenti. Emiatt is érdemes ennünk őket, és majdhogynem csak másodsorban azért, mert egészségesek.

Fotó: Heim Alexandra, stylist: Freundlieb Anna

A blogodon hangsúlyos szerepet kap a hazai és szezonális alapanyagok propagálása, hiszen a klímaváltozás egyik vezető tényezője a jelenlegi élelmiszerellátási lánc. Hogyan tud ezen a szinten az egyén tenni a környezetért?

A legegészségesebb étrendek a hagyományos étrendek, például a Mediterrán diéta, a hagyományos japán konyha, ami jelzi, hogy a 20. századi élelmiszeripari termékek nemcsak a környezetnek ártanak, hanem valójában se a testünknek, se a lelkünknek nem tesznek jót. A csomagolás, tartósítás, tengerentúli szállítás mind távolítják az ételt eredetétől mind térben, időben és struktúrában, csökkentve ezzel a tápanyagtartalmukat. Érdemes minimalizálni az egyszerű cukrok fogyasztását, kerülni az iparilag gyártott élelmiszereket, üdítőket. Ezzel nemcsak a műanyag-lábnyomunkat csökkentjük, hanem kevésbé gyötörjük meg az emésztőrendszerünket is. 

A környezet egészsége és az ember egészsége hogyan függ össze?

Teljesen egy irányba mutat, hogy hogyan kellene magunk és a környezetünk szempontjából jól ennünk: nem létezik egyetlen olyan kutatási eredmény sem, amely szerint a tipikus nyugati étrend, így a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek a jó mentális egészséggel függenének össze. A helyi és szezonális alapon beszerzett magas zöldség- és gyümölcsbevitel, a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása, a nem túl magas húsbevitel biztosítja az egészséges bélflórát és ezzel összefüggésben a mentális egészséget, és ezzel tehetünk a legtöbbet a fenntarthatóságért is. 

Fotó: Heim Alexandra, stylist: Freundlieb Anna

Amíg a magyar társadalom ilyen árérzékeny, szerinted van reális esélye a termelői, szezonális és akár bio alapanyagok elterjedésének? Mi kellene ahhoz, hogy jobban figyeljenek erre az emberek?

A legfontosabb a tájékoztatás! Szerencsére egyre több gasztrooldal kezdett el ezzel foglalkozni, és ez egy lassú folyamat, de az életünket egyre jobban meg fogja határozni a klímaváltozás, így egyre jobban fogunk figyelni a helyi és szezonális alapanyagokra. A most megjelenő könyvemben 40 zöldségről, gyümölcsről, gombáról 1-1 oldalnyi szórakoztató és hasznos információt is összegyűjtöttem, mert szeretném, ha jobban ismernénk az alapanyagainkat, azok eredetét, mert tanulságos látni, hogy a világ hány szegletéből érkeztek hozzánk a ma már itthon termelt és magyarnak ismert élelmiszereink, és jobban értenénk a felhasználási módjukat. Minden, amit jobban ismerünk, már egy lépéssel közelebb van hozzánk.

Te milyen forrásokból szerzed be az alapanyagokat?

Én egy héten többször is járok termelői piacokra, persze mázlim van, mert az egyik fölött lakom, illetve főleg a Szatyorbolt bevásárlóközösségtől rendelek. A bevásárlóközösségek olyan önkéntes alapon szerveződő csoportok, amelyek révén közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a helyi élelmiszertermelőkkel, de magunknak válogathatjuk össze a termékeket. A könyvemben minden fő alapanyagnál összegyűjtöttem a legfontosabb vásárlási és tárolási tudnivalókat is, így nemcsak a pénztárcánkat kímélhetjük, hanem az élelmiszer-hulladékunkat is csökkenteni tudjuk. 

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!

Ezeket olvastad már?

Címlapkép: Babramegy

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek

6 étel, amit soha ne egyél meg nyersen

Vannak olyan ételek, amelyeket inkább nyersen kéne fogyasztanunk, hogy a bennük lévő tápanyagok ne illanjanak el főzés közben (ilyen a brokkoli vagy a fokhagyma), azonban akadnak olyan ételek is, amelyeket pont, hogy csak hőkezelés után szabad megennünk. Mutatjuk, melyek ezek!

20 laktató egytálétel 1 órán belül

Kolbász, sonka, virsli, tejföl, sajt... Ezekkel mind-mind laktatóbbá és ízletesebbé tudjuk varázsolni ételeinket. Mellé egy kis zöldség vagy rizs/tarhonya, és kész is az ebéd!