Sült báránykaraj rozmaringgal és fokhagymával recept
A karácsony köré különböző eredetű szokások, népi hiedelmek és képzetek társultak az évszázadok folyamán. A szomszédos népek, az egyház és a pogányság is hátast gyakorolt az ünnepekre. Mindenki számára fontos, hogy megfelelően búcsúztassa az óévet és köszöntse az újat, ebben pedig az ételek is segítenek, na meg némi babona, ami körül lengi őket, hogy egészségben, szerencsében és bőségben teljen majd a következő év.
Hogy ehhez mit kell (t)ennünk?
A karácsonyt megelőző időszak - az advent - a készülődésről és a várakozásról szól, amit a vallásos családok böjttel töltenek. A szentestére ez az időszak véget ér, így ha tehetjük, aznap gazdagon rakjuk meg az ünnepi asztalt, hiszen a karácsony az evésről és ivásról, illetve a bőségről is szól - az étkezés a családi élet szerves alkotója. Na de mi kerüljön az asztalra?
Káposzta
Az egyik legelterjedtebb és legkedveltebb ételünk. Egy zöldség sem vetekedhet vele, hiszen olcsó, mindig is könnyű volt hozzájutni, így gazdag vagy szegény családok asztalán egyaránt helyet kaphat. Levesként vagy köretként, savanyítva vagy töltve, sokféleképpen megállja a helyét. Számtalan levele miatt bőségvarázsló szerepe van a népi hiedelem szerint. Mi persze elsősorban nem emiatt fogyasztjuk, hanem mert hihetetlenül sokoldalú és nagyon finom.
Ezeket olvastad már?
Szárnyas vagy sertés?
A pulykafogyasztást az angoloktól illetve az amerikaiaktól vettük át, holott a magyar hiedelem szerint ez balszerencsét hoz, mivel a madarak hátrafelé „kaparnak”. A disznó ezzel szemben „előre túr”, így, ha hiszünk a babonákban, inkább fogyasszunk sertést, aki fejlődést, előrehaladást hoz a házhoz.
Hal
A halat eredetileg szintén a böjtös napokon fogyasztották, azóta már szenteste is az asztalra kerül. Ha szeretnénk, hogy pénz álljon a házhoz, illetve hogy előnyben részesítsük az egészségesebb és könnyebb ételeket, készítsünk halat. nem elég, hogy a babona szerint pikkelyei a sok pénzt szimbolizálják, de a karácsony, valljuk be, elképzelhetetlen egy finom halászlé vagy rántott hal nélkül.
Ezeket olvastad már?
Dió, mák, na, meg gyümölcsök
Legyen az mákos vagy diós guba, nudli, kalács vagy bejgli, varázslatos hatása ugyanaz: bőséget, termékenységet hoz a házhoz. Rontó szándékú ellenségeinknek szemeiket egyenként kell felszedegetniük ahhoz, hogy árthassanak nekünk. Kicsi az esélye, nemde? Ezért bátran készítsünk bármilyen diós, mákos vagy gyümölcsös finomságot.
Ha azonban diós vagy mákos kalácsot, illetve bejglit készítünk, bőséget, jólétet, testi és szellemi táplálékot veszünk magunkhoz az életet jelentő búzának köszönhetően.
Egészségmegőrző varázsszer: a dió és az alma. Emellett viszont a jóslás kellékéül is szolgáltak régen. Ha valaki az asztalnál ne adj isten férges gyümölcsöt vagy csonthéjast kapott, biztosan nem kezdett örömujjongásba, hiszen balszerencsét, betegséget vagy halált jelentett az elkövetkezendő évben. Morbid, nem igaz? Így csak a zöldségesünk jóakaratában bízhatunk!
Kedves szokás volt azonban, hogy a családfő annyi részre szeletelt fel egy almát, ahány tagja volt a családnak, így örökre együtt maradhattak a földön és a mennyben.
Méz
A méznek, ezért a mézeskalácsnak is óvó, védő, illetve egészségmegőrző hatást tulajdonítottak. Régen egy, a mézeskalácshoz hasonló édes-mézes tésztaféle került a fára, mint ajándék. Ebből fejlődött ki később a ma ismert mézeskalácsunk.
Ezeket olvastad már?
A különféle ételek ősi gyökerei tehát mindig megmaradnak, ne hagyjuk, hogy feledésbe vesszenek, mert néha érdekes feleleveníteni őket.
