A barna rizst közismerten sokan egészségesebbnek tartják, hiszen igaz, hogy a benne maradt rostok, vitaminok és tápanyagok miatt valóban jobb tápértékkel bír.
Több benne a mérgező arzén, mint a fehér rizsben
Egy új kutatás azonban rávilágít arra, hogy ez az „egészséges étel” rejtett veszélyt is hordozhat: jelentősen több benne a mérgező arzén, mint a fehér rizsben. A Michigan State University kutatói által publikált tanulmány a Risk Analysis folyóiratban tárta fel a kényelmetlen tényt, miszerint éppen az a korparéteg, ami a barna rizs tápanyagtartalmát biztosítja, tartalmazza a veszélyes szervetlen arzént is, ami egy ismert rákkeltő anyag.
A rizskorpa és a barna rizs magasabb teljes arzén- és szervetlen arzénkoncentrációt mutat, mint a rizsszem belseje vagy a fehér rizs. Ez azért van, mert az arzén a talajból és a vízből elsősorban a rizsszem külső rétegeiben halmozódik fel – ezek azok a részek, amelyeket a fehér rizs gyártásakor eltávolítanak
– figyelmeztetnek a kutatók.
Felnőttek esetében mindez valószínűleg nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, ami viszont a kisgyermekeket – különösen az 5 év alatti gyerekeket – illeti, már más a helyzet, hiszen ők a testsúlyukhoz képest arányosan több élelmiszert fogyasztanak, mint a felnőttek. A 6–24 hónapos korú gyermekek, akik rendszeresen esznek barna rizst, különösen aggasztó szintű arzénbevitelnek lehetnek kitéve. A kutatás szerint néhány csecsemő és kisgyermek napi arzénbevitele elérheti a testsúlykilogrammonkénti 0,295 mikrogrammot is – ez pedig meghaladja a nemzetközi élelmiszerbiztonsági hatóságok által javasolt 0,21 mikrogrammos biztonságos szintet.
A rizs természeténél fogva sokkal több arzént szív fel a talajból, mint más növények – akár tízszer annyit is.
Ennek oka, hogy elárasztott földeken termesztik, ahol az arzén jobban felvehető formába kerül. Az arzén a gyökereken keresztül szívódik fel, majd a szemek külső rétegeiben koncentrálódik.
A tudósok többféle arzéntípust azonosítottak a rizsben, de a legnagyobb veszélyt a szervetlen arzén jelenti. Ezt a típust a nemzetközi egészségügyi szervezetek az 1-es csoportú rákkeltők közé sorolják, és kapcsolatba hozták különböző daganatos megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint más súlyos egészségügyi problémákkal.
A kutatás részletei
A kutatók a „What We Eat in America” („Mit eszünk Amerikában”) nevű adatbázisból származó rizsfogyasztási adatokat elemezték, ami reprezentatív mintán keresztül követi az amerikai lakosság étkezési szokásait. Ezeket az adatokat összevetették több tucat tanulmány mérési eredményeivel, amelyek közvetlenül hasonlították össze a barna és a fehér rizs arzéntartalmát.
Elemzésük kimutatta, hogy a barna rizs körülbelül 24%-kal több teljes arzént és körülbelül 40%-kal több szervetlen arzént tartalmaz, mint a fehér rizs.
Még aggasztóbb, hogy a rizskorpa – az a rész, amitől a barna rizs „barna” – körülbelül tízszer annyi arzént tartalmazott, mint a rizsszem belseje.
A kutatók ugyanakkor nem azt javasolják, hogy kerüljön tiltólistára a barna rizs.
Sokkal inkább árnyaltabb táplálkozási irányelvekre hívják fel a figyelmet, különösen a kisgyermekes családok esetén. Szerintük a táplálkozási tanácsadásnak figyelembe kell vennie mind a tápértéket, mind a lehetséges arzénkockázatokat.
A kutatás tehát megkérdőjelezi azokat a leegyszerűsítő narratívákat, amelyek az ételeket „jó” vagy „rossz” kategóriákba sorolják. A barna rizs paradoxona jól mutatja, milyen bonyolult az élelmiszerbiztonság és a táplálkozástudomány világa.
Mit tehetünk?
A szülők számára ez a tanulmány elsősorban azt jelenti, hogy érdemes lehet a barna rizst fehér rizzsel vegyesen kínálni a gyermekeknek, hogy csökkentsék a lehetséges arzénbevitel kockázatát, miközben változatos étrendet biztosítanak a legkisebbeknek is.
Még több érdekes olvasnivaló neked:
