A margarin receptúrája és gyártási technológiája rengeteget változott az elmúlt 30 évben. A margarin az élelmiszer- és táplálkozástudománnyal együtt fejlődött egy természetes, szerethető és minőségi növényi alternatívává, amely fenntarthatósága, alacsony karbonlábnyoma miatt a jövő élelmiszere lett.
A gyártók minden platformon próbálják közérthetővé tenni: a ma kapható margarinok már nem ugyanúgy készülnek, mint hajdanán. Nagy hangsúlyt fektetnek a telített zsírok csökkentésére és a tápanyag növelésére. Az 1990-es évek új gyártási technológiájának köszönhetően már 30 éve nem keletkeznek transzzsírsavak a margarin előállítása során. A minőségi margarinok – köztük a Flora termékek – kedvező zsírsav-összetételéhez a felhasznált napraforgó-, lenmag- és repceolaj jelentős telítetlenzsír-tartalma alapvetően hozzájárul. Ezek az olajok számottevő omega-3- illetve omega-6-forrásnak számítanak, ráadásul a napraforgóolaj kimagasló E-vitamin-tartalma miatt is hasznos összetevő. Mégis vannak még olyanok, akik rosszul ítélik meg, most eloszlatjuk a tévhiteket:
Tévhitek, városi legendák
"1. A hangyák sem eszik meg"
Egy korábbi videóban azt mutatták meg, hogy a hangyák a részükre kikészített vaj és margarin közül a vajat választották. Ez nem csoda, mivel a margarinok szénhidráttartalma és ezen belül cukortartalma minimális, így nem vonzó a hangyák számára – a tejcukrot tartalmazó vajat részesítik előnyben.
2. „Nem igazi élelmiszer”
Mivel sokan nincsenek tisztában a margarin gyártási folyamatával, csak arra gondolnak, hogy olajból készül egy gyárban, így az értékeit sem ismerik. Pedig a vajhoz hasonlóan a margarinoknak is zsír és víz a fő alkotóeleme azzal a különbséggel, hogy a zsiradéktartalmat – tejzsír helyett – növényi olajok biztosítják. Ezen olajok értékes összetevői a készítés folyamán is megmaradnak, hiszen a gyártás egyszerűen az alapanyagok hűtés közbeni keverését jelenti.
3. „Egy molekula választja el a műanyagtól”
Kémiai szempontból hasonló szerkezetű molekulaláncokból áll, mint a műanyagok. Ez így van, ám ahogy ránézésre a víz képlete (H2O) szinte ugyanaz, mint a hidrogén-peroxidé (H2O2), úgy bármely, hasonló atomokból, ám eltérő struktúrában felépülő anyaggal kapcsolatban ki lehet jelenteni, hogy csak egy hajszál választja el egy mérgező vagy csak teljesen más tulajdonságú vegyülettől.
4. „Hidrogénezéssel készül”
A hidrogénezés a margarintól egy teljesen független élelmiszeripari eljárás, és az új technológiáknak köszönhetően már nem is alkalmazzák a gyártók. A margarinok kenhetőségét már hosszú ideje a szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok, pl. kókuszzsír biztosítják. Az, hogy nincs szükség részben hidrogénezett növényi olajok használatára, azt is jelenti, hogy káros mennyiségű transzzsírok sem találhatóak a margarinokban.
5. „Tele van transzzsírokkal”
Magyarországon rendelet szabályozza: csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók, ennek pedig minden margarin megfelel.
+1: „A pálmaolaj az ördögtől való”
A pálmaolaj hatékonyan, és jóval kisebb termőterületen termelhető meg, mint például a napraforgó olaj, mely sok millió kistermelő megélhetését biztosítja. Mindemellett az is tény, hogy az új olajpálma-ültetvények létesítése jelentős és elfogadhatatlan természetpusztítással jár. Mindezt figyelembe véve nem a teljes bojkott a megoldás, hanem az, ha olyan gyártó termékeit választjuk, amely tanúsítottan felelős és fenntartható, azaz erdőirtás-mentes forrásból szerzi be a pálmaolajat. Az Európába behozott pálmaolaj több mint 80 százaléka tanúsított forrásból származik.
Azt is fontos figyelembe venni a pálmaolaj megítélésekor, hogy – a kókuszzsír mellett – ez biztosítja számos élelmiszer elvárt állagát, így például a margarinok kenhetőségét is, így nincs szükség arra, hogy valóban egészségtelen transzzsírokat tartalmazó, részben hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokat használjanak a gyártók.
A cikket az Upfield támogatta
