Ahogy a tavasz, ez a recept is egy valódi átmenet, több értelemben is. Tele van friss ízzel, de ezzel együtt rengeteg aromás fűszerrel is. A kiindulópont a “Közel-Kelet lecsója”, az elmúlt években oly trendi shakshuka, felütve egy kis Indiával: csicseriborsó, garam masala és némi naan. Érdemes előre gondolkozni és mondjuk egy szeszben gazdag éjszaka utáni másnapos brunchnak beütemezni, mert egyből helyrerakja az embert. Edzett gyomrúak (és jó csicseriborsó-tűrőképességűek, már ha értitek…) bevállalhatják vacsorának is, ahogy én is tettem. A zöldségek listája nem szentírás, nálam is az ment bele, amit a hűtőben meg szekrényben találtam, de a csicserit mondjuk nem ajánlatos kihagyni belőle, jó kis testet ad neki, és senki nem panaszkodik majd hogy “HOL A HÚS?!”. A főzés alatt egy ponton kell csak észnél lenni, amikor beletesszük a tojást. Érdemes előkapni a stoppert, mert fedő alatt, kis lángon 4-5 perc elég a tojásnak ahhoz, hogy elkészüljön, de a sárgája belül még folyós maradjon. Ettől válik igazán addiktív kajává, mert a kicsorgó krémes sárgájával elkeveredett szaftot addig tunkolja majd az ember, amíg üres nem lesz az egész tál.
