A legtöbben – különösen a nagyvárosokban, kert és erkély hiányában – arra kényszerülnek, hogy bent, valamelyik szobában vagy éppen egy kijelölt helyiségben szárítsák a ruháikat. De miért is problémás ez?
Rossz szellőzés, penészedés
A rosszul szellőző helyiségekben történő ruhaszárítás növelheti a penész mennyiségét az otthonunkban, ami összefüggésbe hozható különböző, akár életveszélyes egészségügyi problémákkal. Ha penész jelenik meg az otthonunkban, fekete vagy zöld foltokat képezhet a falakon, és általában kellemetlen, dohos szagot áraszt. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a penésznek való kitettség hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhat.
A penész egy tág fogalom: különböző gombafajokat foglal magába, amelyek apró részecskéket, úgynevezett spórákat termelnek. A gombák akkor kezdenek spórákat kibocsátani, amikor megfelelőek a növekedési feltételeik, például hűvös hőmérséklet és magas páratartalom esetén. Ezért gyakrabban találkozunk penésszel fürdőszobai plafonokon vagy nedves falakon, ahol több víz áll rendelkezésre a spórák letelepedéséhez és növekedéséhez.
Számos különböző penészfaj létezik: a leggyakoribbak, amelyek problémát okoznak a nedves otthonokban, a Penicilliumés az Aspergillus. Becslések szerint a legtöbben napi szinten belélegzünk kis mennyiségű spórát ezekből a gombákból.
Szerencsére az immunrendszerünk nagyon hatékonyan felismeri és elpusztítja a gombaspórákat, ami jelentősen csökkenti a gombás tüdőfertőzések előfordulását. Az alveolusokban (a tüdő léghólyagocskáiban) található makrofágok nevű immunsejtek elfogyasztják azokat a részecskéket, amelyeket veszélyesnek ítélnek, beleértve a gombaspórákat is.
Gyenge immunrendszerrel nagyobb gondot jelenthet
Vannak azonban olyan emberek, akiknek az immunrendszere nem képes eltávolítani a gombaspórákat, és esetükben ezek veszélyes fertőzéseket okozhatnak, vagy súlyosbíthatják az alapbetegségeket, például az asztmát.
A legyengült immunrendszerű emberek fokozottan ki vannak téve a gombafertőzések kockázatának. Az olyan penészgombák, mint az Aspergillus, fertőzéseket okozhatnak olyan betegeknél, akiknek korlátozott az immunfunkciójuk, vagy akiknek a tüdeje károsodott valamilyen betegség – például asztma, cisztás fibrózis vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség – miatt.
Az asztmás betegek esetében az immunrendszer túlzottan reagál az ingerekre – beleértve a gombaspórákat is –, ami gyulladást okoz a tüdőben. Ez a gyulladás beszűkíti a légutakat, megnehezítve a légzést. Ugyanez az immunválasz felelős az allergiás reakciókért is, így a gombaspórák különösen erősen hathatnak egyes emberekre.
Szélsőséges esetekben a gombaspórák nemcsak gyulladást idéznek elő, hanem behatolnak a légutakba, és eltömítik azokat, ami tüdővérzéshez vezethet. Ez akkor fordul elő, amikor a spórák csíráznak, és hosszú, pókhálószerű struktúrákat, úgynevezett micéliumokat hoznak létre, amelyek ragacsos csomókat képeznek, eltömítve a légutakat és károsítva a tüdő finom szöveteit.
Növekvő gyógyszerrezisztencia
Az Aspergillus fertőzéseket általában azoloknak nevezett gombaellenes gyógyszerekkel kezelik, amelyek megakadályozzák a gombasejtek fejlődését. Az azolok rendkívül hatékonyak, de egyre gyakoribb az azolrezisztencia, ami komoly aggodalomra ad okot. Különösen annak ismeretében, hogy csak korlátozott számú gombaellenes gyógyszer áll rendelkezésre a penészgombák okozta fertőzések kezelésére – és ha rezisztencia alakul ki, az jelentősen csökkenti a betegek kezelési lehetőségeit.
Az azolokkal szembeni rezisztencia kialakulhat például azoknál az érintetteknél, akik hosszú ideig szedik ezeket a gyógyszereket. Azonban újabb kutatások szerint a rezisztencia inkább a környezetben fejlődik ki, ahol a legtöbb gomba megtalálható. Ez azt jelenti, hogy egy beteg már eleve olyan azolrezisztens Aspergillus fertőzést kaphat el, amelyre a gyógyszerek nem hatnak.
De maguk a környezeti gombák is egyre ellenállóbbak, ami összefüggésbe hozható az azolok és más gombaellenes szerek mezőgazdasági használatával. A gombafertőzések komoly problémát jelentenek a mezőgazdaságban, és a növényeket ugyanúgy védeni kell tőlük, mint az embereket. Sajnos az egészségügyben használt gyógyszerek ugyanazok a hatóanyagok, amelyeket a mezőgazdaságban is alkalmaznak.
A klímaváltozás is nehezíti a helyzetet
Talán nem is gondolnánk, de a klímaváltozás is hozzájárulhat a környezeti gombák gyógyszerrezisztenciájának kialakulásához is. Egy nemrégiben végzett kutatás szerint a magas hőmérsékletnek való kitettség elősegíti a penészgombák ellenállóképességének kialakulását a gyakran felírt gombaellenes gyógyszerekkel szemben. Emellett léteznek már jelentések olyan betegekről, akik olyan penészfajok miatt betegedtek meg, amelyeket korábban nem tartottak veszélyesnek az emberre – részben azért, mert eredetileg nem voltak képesek növekedni az emberi testhőmérsékleten.
Ez azt jelenti, hogy egyre több penészfaj válhat fertőzőképessé, miközben ellenállóvá is válik a gombaellenes gyógyszerekkel szemben. Az ilyen változásokat figyelő kutatási programok és egészségügyi kezdeményezések létfontosságúak annak érdekében, hogy felkészüljünk a penészfertőzések potenciális növekedésére.
Bár egy egészséges immunrendszer általában megvédi a szervezetet a gombaspóráktól, a nagyon nagy mennyiségű spórának való kitettség akár végzetes is lehet még azok számára is, akiknek nincsenek alapbetegségeik.
Ezért fontos, hogy megőrizzük az otthonunk penészmentes állapotát. Ennek legjobb módja a megfelelő szellőzés biztosítása, valamint más lépések megtétele a nedvesség csökkentésére, például párátlanító használata vagy egy fűtött ruhaszárító állvány beszerzése, hogy télen beltéren is biztonságosan száríthassuk a ruháinkat.
Ezeket a cikkeket is szeretni fogod:
