A húsvét a karácsony után még mindig az egyik legjelentősebb ünnepünk, bár gyanítom, ennek két oka van: a hosszú hétvége, illetve a vasárnapi reggeli. A húsvét régen sokkal nagyobb jelentőséggel bírt, a karácsonynál is fontosabb ünnepnek számított, amire a XX. század elejéig komolyan felkészült mindenki - felekezeti hovatartozástól és lakóhelytől függetlenül. Ma is rendesen rákészülünk a húsvét vasárnapi lakomára, képzeljétek el, mekkora élmény volt egy negyven napos, szigorú böjt után beleharapni a friss kalácsba és sonkába. Lássuk, régen mivel kellett kiérdemelni a húsvéti reggelit!
Foszlós kalács Emőke konyhájából
Már évek óta ezt a kalácsot készítem. Nekünk nagyon ízlik. A recept volt kolleganőmtől a Maszatkonyháról származik.
A katolikus egyház az V. századtól vezette be azt a szigorú böjtöt, amely szerint a farsang végétől húsvét vasárnapig tartó időszakban nemcsak a hús és a zsír, de a tojás és a tejtermékek is kerülendőek voltak. Ez Magyarországra is vonatkozott a katolikus vallás bevezetésétől kezdve, enyhülés csak a XVII. században következett be. Az enyhülés azonban csak annyit jelentett, hogy tejterméket és tojást fogyaszthattak a hívek - persze csak mértékkel. A XX. század elejéig ez a fajta böjt volt érvényben, csak utána rövidült le a húsmentes étkezés a Nagyböjt utolsó napjaira. A böjtöt természetesen a városokban is tartották, de a szegényebb, vidéki területeken még erősebb volt a hatása. Azokat az edényeket, amelyekben általában húst vagy zsíros ételt készítettek, farsang után hamulúggal tisztára súrolták, és elő sem vették őket negyven napig. A fő táplálék ilyenkor tehát nagyrészt tejtermékből, száraz hüvelyesekből és levesekből állt - zöldségből, aszalt gyümölcsökből és hüvelyesekből álló, rántás és habarás nélküli, alig fűszerezett levesek voltak ezek, melyet általában kenyérrel tettek tartalmasabbá.
Savanykás almaleves (Almaleves 4.)
Néhány hete Oxfordban au-pairkedem, mostantól innen kapjátok a recepteket! Párszor már a konyhában is szorgoskodtam, nagy örömömre. A hétvégén a családfő, aki Cambridge-ben kutat, az ...
Cibereleves
„- Nagymamaaaa, mi lesz az ebéd? - Cibereleves!” Ez a párbeszéd számtalanszor elhangzott gyermekkoromban… Az ebéd tényleges voltától függetlenül, mindig ezt a választ kaptuk. ...
Zöldséges tarhonyaleves
Ha egy könnyű ebédre vágyunk ez a leves kiváló. A zöldségek remek ízt adnak neki.
Az édesség és a desszert az ünnepnapokon kívül amúgy is ismeretlen fogalom volt a paraszti kultúrában, ilyenkor természetesen mindenhol tiltott volt. Mivel főzni lehetett, a magyar konyha viszont hagyományosan sertészsírt használt, a böjti időszak előtt a háziasszonyok vajat és növényi olajat tettek félre ezekre a hetekre. Engedélyezett volt továbbá a halfogyasztás is, de a XIX. században, a folyók szabályozásával rengeteg korábbi természetes hallelő hely szűnt meg - így a szegényebb néprétegek számára a hal kikopott a böjti étkezésből. Az önmegtartóztató táplálkozást Erdélyben elősegítette, hogy az év nagy részében elérhető volt a sózott juhsajt - az ország többi részén szintén sózott, gyúrt tehéntúróval pótolták a kieső fehérjét.
Túró reggelire
Frühstücksquark - német nyelvterületen közkedvelt reggeli eledel a kikevert túró.
Fokhagymás-paprikás egészben sült ponty
Volt itthon egy egész ponty, és gondoltam, megsütjük, neten merítettem kis ötletet, majd kicsit átdolgozva ez lett az eredmény. Jó étvágyat!
Natúr fogasfilé kelkáposzta főzelékkel
A hal és a kelkáposzta összhangja talán meglepő, de kifejezett!
A református falvakban a negyven napos böjtöt nem tartották, a Nagypéntek azonban rendkívül szigorú volt, bár ez tájegységenként változott: volt ahol egyáltalán nem főztek, ott a táplálék aszalt gyümölcsökből, pattogatott kukoricából, száraz lepénykenyérből állt. A Dunántúlon két fogásos étkezés volt a szokásos, valamilyen leves rántás, vaj és olaj nélkül, babból, káposztából vagy aszalt gyümölcsből, kifőtt metélt - leginkább mákos - vagy főtt kása üresen. Görög katolikus falvakban a böjt még szigorúbb volt - ők sokkal tovább megtartották a negyven napos böjtöt, mindenfajta zsiradékot száműztek az étkezésből, és Nagyszombaton egész nap nem ettek. Azokon a területeken, ahol jelentősebb zsidó lakosság élt, mindenki böjtölt. Bár a húsvét keresztény ünnep, a zsidók pészahja is a nagyhétre esik - ők ilyenkor szintén halat fogyasztottak, legismertebb "fogásuk" pedig a macesz volt, amelyet pészahkor közösen készítettek a falu izraelitái.
Mákos tészta egyszerűen
Mivel rendkívül nagy kedvencencünk a mák, mondjuk legfőképp nekem ;-) , így elég sűrűn kerül az asztalunkra valamilyen variációban. Ez volt a mai. A szupergyors, hagyományos, egyszerű ...
Vajas popcorn
Már nagyobb élelmiszerboltokban, natúra boltokban is lehet kapni pattogatni való kukoricát. Mindig kéznél van, és tudom mivel-miből készült! Pláne, ha bio kukoricát sikerül ...
Maceszgombóc 1.
A Szakácsok Könyvéből származik az ötlet. Nagyon finom, könnyű levesbetét. Elméletileg nagyobb áruházakban kapható maceszdara, de ha nem sikerül beszerezni, ne adjuk fel az ...
